A világban a legjelentősebb [földgáz]készletek Oroszországban, Kelet-Európában, Norvégiában, a Közel-Keleten és Afrikában találhatóak.
Magyarország földgáz készletét 120 Gm3 körülinek sejtik a szakemberek. Ezek pliocénkori homokkőben találhatók Algyő, Hajdúszoboszló, Szank térségében, metántartalmuk 89-96 %. Jelenleg több mint 200 helyen folyik földgáz kitermelés és kutatás, a lelőhelyek többsége a Dél-Alföldön, a Nyugat-Dunántúlon, és Kelet-Magyarországon található. A hazai földgázkészlet mennyisége nem elégíti ki a fogyasztást, ezért jelentős behozatalra szorulunk.
Éves országos gázfogyasztás:
|
11.898 milliárd m3
|
Hazai termelés:
|
2 492 milliárd m3
|
Import:
|
9 406 milliárd m3
|
importból:
|
|
keleti irányból (Beregdaróc)
|
5 005 milliárd m3
|
nyugati irányból (Mosonmagyaróvár)
|
4 401 milliárd m3
|
Az import földgázforrások elsősorban orosz eredetűek, még az ausztriai Baumgartenből érkező HAG vezetéken a Gaz de France-tól és az E.ON Ruhrgas-tól vásárolt földgáz nagy része is molekulárisan orosz eredetű. 2010-ben a hazai termelés és az import közötti megoszlás kb. 20–80% volt.
Napi lebontásban hazai földgázrendszer maximális technikai kapacitása (2010. okt. 15-én mért adatok alapján) (millió m3/nap)
Hazai termelés:
|
10,5 millió m3
|
Import Mosonmagyaróvár (nyugati irány)
|
13,1 millió m3
|
Import Beregszász (keleti irány)
|
56,3 millió m3
|
Import Csanádpalota (dél-keleti irány)
|
4,8 millió m3
|
Import Drávaszerdahely (déli irány)
|
19,1 millió m3
|
Kereskedelmi gáztárolók
|
59,1 millió m3
|
Biztonsági gáztároló
|
20,0 millió m3
|
ÖSSZESEN
|
182,9 millió m3
|
Az ellátásbiztonság szempontjából fontos és megnyugtató, hogy a kereskedelmi tárolókból az országos napi csúcsigények kétharmadát tudja a rendszer biztosítani.
A magyarországi kereskedelmi gáztárolók kapacitásainak alakulása (2010. október 15. után)
Földalatti gáztároló neve
|
Tárolható mobil gázkészlet
(millió m3)
|
Kitároló kapacitás
(millió m3/nap)
|
HAJDÚSZOBOSZLÓ
|
1440
|
20,8
|
KARDOSKÚT
|
280
|
3,2
|
PUSZTAEDERICS
|
340
|
3,1
|
ZSANA
|
2170
|
28
|
SZŐREG
|
700
|
5
|
Összesen:
|
4930
|
59,1
|
A földgáz szállítása:
A földgáz rohamos kitermelését az 1920-as évektől induló acélcső gyártásnak köszönheti, mivel ezzel valósulhatott meg a nagyobb távolságra történő szállítás. A földgázt a mezők közelében, földgázüzemekben tisztítani kell, elő kell készíteni a szállításra. A szállítás túlnyomó többségben csővezetékeken történik, melyekben a gáznyomást a vezeték típusának megfelelő nyomásra fokozzák földgáztüzelésű gázturbina hajtású kompresszorokkal (ha szükséges a földgáz felmelegítésével), így a gáz a csővezetékben a kisebb nyomású fogadóállomás felé áramlik. Szállítás és tárolás közben veszteségek lépnek fel (gázturbinák, felmelegítések tüzelőanyaga, tárolási veszteségek), mely a szállított mennyiség 1-5%-a.
Csővezeték-hálózatban megkülönböztetünk:
- nagynyomású
- nagyközépnyomású
- középnyomású
- kisnyomású rendszereket.
Magyarországon az FGSZ Földgázszállító Zrt. végzi a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését, illetve ellátja a rendszerirányítói feladatokat. A hazai szállítórendszer a betáplálási pontokból, kompresszorállomásokból, vezetéki csomópontokból, nagynyomású vezetékrendszerből és több mint 400 gázátadó állomásból áll. A gázátadó állomásokhoz kapcsolódik a hazai települések 92%-ának ellátását lehetővé tevő elosztóvezeték rendszer, amelyen keresztül a felhasználók földgázellátása történik a földgázkereskedők és az egyetemes gázszolgáltatók által rendszerbe juttatott földgázzal.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. nagynyomású vezetékrendszerébe a gáz – a betáplálási pontokon keresztül – importforrásokból, hazai gázmezőkből, illetve hazai gáztárolókból kerül be. A rendszer több mint 5000 km hosszúságú acél csővezetékből áll, mely jellemzően 63 bar-ig (egyes esetekben 75 bar-ig) terjedő nyomás alatt működik.
A vezetékrendszerbe beépített kompresszorállomásokon gázturbina meghajtású kompresszorok üzemelnek, melyek feladata, hogy a gáznyomás megemelésével növeljék a rendszer kapacitását, így továbbítsák a gázt a csővezetéken keresztül a felhasználókhoz. Jelenleg öt kompresszorállomás működik.

Magyarország részvétele a nemzetközi gázszállításban
Jelenleg Magyarország több nemzetközi tervben vállalt szerepet, melyek nem csak az ország saját felhasználásra szükséges gázmennyiség ellátását biztosítaná különböző forrásokból - így csökkentené az egyoldalú gázfüggést -, hanem a nemzetközi gázszállításban is érdekeltté teszi az országot.
A Nabucco csővezeték egy olyan tervezett földgázvezeték, mely Törökországból szállítana földgázt Ausztriába Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül. A 3300 km hosszú vezeték építése a tervek szerint 2008-ban vette volna kezdetét, és 2011-ig tartott volna. Az építési munkálatok becsült összege 5 milliárd USD, mely az öt országos földgázcég között kerülne felosztásra. A projektet irányító cég az osztrák OMV. A tervek szerint lehetővé tenné, hogy a Közép-Kelet valamint a Kaszpi régió olyan termelői, mint Irán vagy Türkmenisztán földgázt szállítson Nyugat-Európába, valamint a vezeték menti országokba, jelentősen csökkentve az orosz piactól való függőséget. Hosszú távon a csővezeték kapacitása elérné a 30 milliárd köbmétert éves szinten. A Nabucco projekt az EU Transz-Európai Energiahálózat program része, de 2012-ben még gyakorlatilag csak papíron létezik. 2012 áprilisában a MOL kilépett a megvalósításból. Nemzetközi várakozások szerint csak egy rövidített, és szállítóképességében is kisebb vezeték épülhet meg, amely a török-bolgár határtól vezetne az osztrák baumgarteni gázközpontig.
A Déli Áramlat földgázvezeték a Gazprom és az olasz ENI energetikai konszern közös projektje, amely orosz – és lehetőség szerint közép-ázsiai – földgázt juttatna Európába a Fekete-tenger alatt húzódó vezetéken. A tervek szerint a vezeték a Krasznodari területen lévő Beregovaja kompresszorállomástól indulna, és Ukrajnát elkerülve Görögországon, illetve a Balkánon és Magyarországon át jutna el Dél- és Észak-Olaszországba.
Az Azerbajdzsánból Grúzián át és a Fekete-tengeren keresztül megépítendő útvonal az AGRI (Azerbaijan–Georgia–Romania Interconnector). Az AGRI az azeri gázkitermelő helyekről szállítaná a gázt Grúziába, ahol a Fekete-tenger partján felépülő terminálban cseppfolyósítanák, majd tartályhajókkal Romániába szállítanák, ahol ismét visszaalakítanák. Innen ismét csővezetéken szállítanák tovább Magyarországra, illetve a többi esetlegesen csatlakozó ország irányába.
Ezeken kívül Magyarország Horvátországgal is megállapodást kötött a két országot összekötő gázvezeték megépítéséről, mellyel Magyarország csatlakozni tud a Krk szigetén felépíteni tervezett horvát LNG terminálhoz. Horvátország jelentős gázvezeték-fejlesztési beruházásokba kezdett, melynek része a Magyarország felé kiépítendő kapcsolat is. A horvátok a Déli Áramlatról folytatott tárgyalások mellett két másik jelentős gázvezeték-terv, az Adriai gázvezeték vagy TAP (Trans Adriatic Pipeline) illetve az Ionian Adriatic Pipeline (IAP) iránt is érdeklődnek.
Forrás: Magyar Energia Hivatal
FGSZ Földgázszállító Zrt.