Energiapédia szócikk találomra
Védőgázok
A védőgázok elsődleges feladata az oxidáció megelőzése, tehát a levegőben lévő oxigén távoltartása a védendő anyagtól, tárgytól, tevékenységtől.
Az ipar számos területén nagy jelentőséggel bírnak, pl élelmiszeripari csomagolások segédanyagként, vagy például fémiparban hegesztéstechnikában.
Élelmiszeripari védőgázok:
-
Nitrogén (N2)
- Semleges szagtalan gáz, mely vízben és zsírokban kevéssé oldható.
- Leginkább az csomagoláskor az oxigén kiszorítására használatos. Ezzel az eljárással megelőzhető a termék oxidációja.
- Közvetlen baktérium- és gombaszaporodást gátló tulajdonsággal nem rendelkezik
-
Szén-dioxid (CO2)
- Színtelen, szagtalan, íztelen gáz
- Vízben és a zsírokban könnyen oldódik.
- Baktérium- és gombaszaporodást gátló szer
- Lelassítja és csökkenti az oxigént igénylő baktériumok és gombák sejtburjánzását
- A gyakorlatban optimálisnak a nitrogénben kevert 20-30% közötti szén-dioxid koncentráció bizonyult.
-
Oxigén (O2)
- Színtelen-szagtalan gáz
- Vörös húsok színének megőrzése érdekében használják, valamint és megelőzi az anaerob szervezetek sejtburjánzását (pl. friss halaknál).
-
Argon (Ar)
- Szagtalan, íztelen kémiailag semleges gáz
- vízben és zsírokban a nitrogénnél kétszer jobban oldódik.
- A nitrogénhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik
- Nincs közvetlen hatással a mikroorganizmusok növekedésére.
Hegesztéstechnikában használt védőgázok:
-
Szén-dioxid (CO2)
- Első sorban gyengén ötvözött vagy ötvözetlen szerkezeti acélok hegesztésénél használják
-
Argon (Ar) (AFI, AWI hegesztés)
- Különlegesebb anyagok, pl alumínium hegesztésénél is használható
- Wolfram, és fogyóelektródás hegesztésnél is alkalmazzák
-
Hidrogén (H)
- Az hegesztéshez használt ív két wolfram pálca között ég. A hő hatására a molekuláris hidrogén atomos hidrogénné esik szét, majd pedig a hidegebb részeken folyamat megfordul. A hegesztés tehát tulajdonképpen az atomos hidrogén molekuláris hidrogénné való visszaalakulásakor fejlődő hővel történik.