Energiapédia kiemelt szócikk
Energiamegtakarítási tippek
Az energia ésszerű és hatékony felhasználására napjainkban egyre nagyobb az igény és a törekvés. Nagyon fontos a környezettudatos gondolkodás elterjedése, hiszen a fosszilis energiaforrások (pl. szén, kőolaj, földgáz) készletei egyre csökkennek, az energiaárak pedig nőnek.
Az alábbiakban nézzük meg, hogy energiafogyasztó eszközeink és használati szokásaink megváltoztatásával hogyan léphetünk az energiatakarékos életmód útjára.
További részletek
Az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő felesleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását nevezzük fényszennyezésnek. Mivel az emberi és technikai civilizáció nagyon gyorsan fejlődik, emiatt annak a fénynek a mennyisége, amit a városok pazarló világítása jelent, közvetlen környezetkárosító tényezővé vált.
A fényszennyezésre először a csillagászok hívták fel a figyelmet, tehát arra, hogy a rosszul megtervezett világítótestek miatt nagyon sok fény szóródik az égbolt felé, ami miatt ma már alig látni a csillagokat a városokból. Az égbolt ugyanolyan része a természeti környezetünknek, mint például a hegyek, erdők, folyók stb., éppen ezért fontos lenne, hogy a mindennapok embere ne a csillagos ég látványa nélkül nőjön fel.
A fényszennyezés káros az élővilágra, többek között megzavarja a repülő rovarokat és a vonuló madarakat is, valamint az éjszakai életmódot folytató állatok táplálékszerzésében is problémákat okoz.
Az emberre is hat a fényszennyezés. A szervezet éjszakai sötétében tud megfelelően pihenni, és ennek hiányában kedvezőtlenül alakulhat az éjszakai vérnyomás, egyes hormonok termelődése, illetve a szervezet általános stressztűrő képessége.
Tehát az állandósuló fényszennyezés egészségügyi, közlekedésbiztonsági, ökológiai és tájvédelmi szempontból is kockázatot jelent, miután megvalósul az ember és a Föld élővilágának állandó zavarása, ami hatalmas energiapazarlással és közvetett módon környezetszennyezéssel is jár.
Magyarországon 2000 óta tart az ELTE-n a poláros fényszennyezés hatásainak kutatása. Horváth Gábor, a Biológiai Fizika Tanszék Biooptika Laboratóriumának vezetője és biofizikus doktoranduszai képalkotó polarimetriával mérik a természetes és mesterséges fénypolarizációs mintázatokat. Kriska György biológussal együtt terepkísérletekben azt is vizsgálják, hogy milyen káros hatásai vannak ezen mintázatoknak a polarizációérzékeny vízirovarokra. Kutatási eredményeik összegzéseként Bruce Robertsonnal együtt elsőként írták le a poláros fényszennyezés jelenségét.
