A fölgáz színtelen, természetes állapotban szagtalan, a levegőnél könnyebb gáz. Gyúlékony, és elégetésével jelentős mennyiségű energiát nyerünk. A lelőhely mélységétől függően a nyomása némely esetben meghaladja a 300 bárt, hőmérséklete pedig a 180 Celsius fokot. A földgáz égésterméke túlnyomó részt CO2 és víz, ezen kívül csak minimális mennyiségű szennyező égésterméket tartalmaz.
A föld alatt és a tengerek mélyén lebomlott növényi és állati maradványok termékeként keletkezett, évmilliók során. A felszín alatt, a kőzetek repedésein keresztül fedőkőzetek által határolt mezőkbe vándorolt. Ezek a nagykiterjedésű porózus kőzetekből álló – homokkő, laza szerkezetű mészkő – mezők a földfelszín alatt néhány métertől több mint 5.000 méteres mélységig találhatók. Előnyük, hogy a kitermelésük egyszerű, szállításuk pedig problémamentes.
Leggyakrabban a kőolaj-lelőhelyeken található meg, azonban nem ritkák a tisztán földgázt tartalmazó lelőhelyek sem. Széles körben megtalálható az üledékes kőzetekben, de fellelhető a vulkanikus kőzetben is.
A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Legnagyobb részben metánt tartalmaz, kisebb részben nagyobb C-számú szénhidrogéneket, etán, propán, bután stb., valamint úgynevezett inert gázokat (CO2, N2). Egységnyi (1 m3) földgáz teljes mértékű elégetéséhez megközelítőleg 10 m3 levegő szükséges, és tökéletes égése során nem keletkezik füst, sem korom, sem pedig hamu.
A földgáz tipikus összetétele:
- Metán (CH4) 97%
- Etán (C2H6) 0,919%
- Propán (C3H8) 0,363%
- Bután (C4H10) 0,162%
- Szén-dioxid (CO2) 0,527%
- Oxigén (O2) 0-0,08%
- Nitrogén (N2) 0,936%
- Nemesgázok (A, He, Ne, Xe) nyomelemként.
A legtisztább formája szinte kizárólag metánból áll.
Miután a felszínre hozzák a földgázt, hogy a szabványok szerinti minőséget elérjék, megtisztítják a szennyező anyagoktól: víztől, más gázoktól, a kőolaj okozta szennyeződésektől, a mechanikai szennyezésektől.