Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A légkör, más néven atmoszféra egy gázburok, mely az égitesteket veszi körül.  A légkört a gravitáció tartja az égitestek körül.

A Naprendszerben több égitestnek is van légköre. A gázbolygókon kívül – melyek nagyrészt gázból állnak és hatalmas légkörük van – a Földnek a Vénusznak a Marsnak, a Plútónak, a Titánnak, a Szaturnusz holdjának az Enceladusnak és a Neptunusz holdjának a Tritonnak van légköre.

Ritka légkör lelhető fel a Hold, a Merkúr és az Europé körül.

A Föld légkörének térfogata nagyobb, mint a Földé.

 

A légkör összetétele:

A légköri levegő főleg gázelegy, de fellelhető benne szilárd és cseppfolyós alkotóelem is.

Alapgázok, vendéggázok és szennyeződések alkotják.

Alapgázok a levegő tömegének 99%-át adó nitrogén és oxigén. Ezen kívül a hidrogén és bizonyos nemesgázok, mint az argon, neon, kripton, radon, xenon és a hélium is megtalálható benne.

A vendéggázok mennyisége változó. Ide tartozik a vízgőz, szén-dioxid, ózon.

A szennyeződések a cseppfolyós és a légnemű halmazállapotú részecskék. Ilyenek pl. a por, hamu, korom, sókristály, virágporszemek, baktériumok, légkörbe jutó meteorok anyagai. Mennyiségük változó.

 

Három féle légkört különböztetünk meg:

-          alsó

-          középső

-          felső

A légkör felső határa 3000 km magasságban található.

 

A Föld alsó légköre:

Az alsó légkör 30 km magasságig húzódik.

Két részre osztjuk:

-          troposzféra

-          sztratoszféra

A troposzféra 12 km magasságig terjed. Ez adja a légkör egész tömegének 80%-át. Ez a legalsóbb és a legsűrűbb réteg, ami a legfontosabb az élet számára. Itt megy végbe a felhőképződés és a csapadékképződés. Hőmérséklete 100 méterenként 0,56%-al csökken.

A sztratoszféra 20 km magasságig terjed. Az alsó 10 km-es részében a hőmérséklet -50 és -80 °C között mozog. Ebben a rétegben nincsenek felszálló légmozgások, hiszen a hőmérsékletelosztás egyenletes.  300-350 km/óra sebességű futó áramok azonban jellemzőek, mely szelek a Földet a 25-30. szélességi körök felett járják körül. Irányuk nyugat-keleti. A sztratoszféra felső részét korábban ózonoszférának hívták. Jelentése onnan eredt, hogy az övben az ózon nagymértékben feldúsul. Ez a réteg a Napból érkező sugarak nagy részét elnyeli, ami a felmelegedést okoz.

 

A Föld középső légköre:

Ez a szakasz 60-105 km között található. Neve mezoszféra. Ebben a rétegben újra erősen csökken a hőmérséklet. A légkör leghidegebb része a mezoszféra legfelső rétege, ahol -120°C fokot mérhetünk. Ebben a rétegben gyakori a vas- és a fématom, mert a meteorok itt égnek el. A termoszférától a a mezopauza választja el a mezoszférát.

 

A Föld felső légköre:

A termoszféra 105-1000 km magasságig terjedő rész, melynek hőmérséklete nagymértékben emelkedik. 110 km magasságban 70°C, majd felette 2000-3000°C fok a jellemző. A levegőben lévő nitrogén és oxigén itt már nem molekulák, hanem atomok formájában van jelen. Sok az ionizált réteg itt, ezért a másik neve: ionoszféra. Ebből a rétegből visszaverődnek a rádióhullámok, ezért foghatóak nagy távolságú adások. A sarki fény is itt jön létre.

A termoszféra fölötti réteg az exoszféra.

 

A Föld légkörének vizsgálata:

Az 1800-as évek végén Leon Philippe Teisserenc de Bort tanulmányozta a légkört és annak elemeit. A fent említett elnevezések is tőle származnak. 


A szócikkhez társított címkék:
légkör




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia