Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A Naprendszer messze legnagyobb központi csillaga, de a világűr számos csillaga közül csak egy. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, kisbolygók, üstökösök. Tulajdonképpen egy roppant forró gázgömb, amely fényt is kibocsát. A Nap egy nukleáris kemence, 73, 5%-ban hidrogénből áll, amelyben a hidrogén atomjai a nagy nyomás hatására héliummá alakulnak. Ez a nukleáris folyamat hatalmas energia felszabadulásával jár.

Minden más csillaghoz képest, a Nap van legközelebb hozzánk. Más tekintetben egy szokványos csillag, közepes méretű, amely saját tengelye körül forog. Lapultsága igen kicsi: az egyenlítő mentén csak 10 km-rel szélesebb, mint a sarkokon. A Nap nélkül azonban a Föld sötét, hideg és élettelen volna. A Nap akkora erővel rendelkezik, hogy szabad szemmel belenézve károsíthatja a szemünket.

A Nap nem szilárd anyagból áll, hanem egy nagyon sűrű gázbolygó. A külső felületét fotoszférának, a belső réteget konvekciós zónának hívjuk – ezen belül pedig a Nap legforróbb része található. A magban (azaz a középpontban) játszódnak le a nukleáris folyamatok. Mielőtt a magban felszabaduló energia eléri a felszínt és kiáramlik az űrbe, áthatol a különböző rétegeken, a kromoszférán, a fotoszférán. A Nap energiája nélkül a Földön nem volna élet.

A Nap fotoszféráján (”felszínén”) sötét foltokat – napfoltokat- fedezhetünk fel. Hőmérsékletük jóval alacsonyabb, mint a környezetüké. Ezek a foltok akár több ezer km átmérőjűek is lehetnek. A napfoltok száma kb. 11 éves ciklus szerint változik.

A Napban gyakran erős viharok játszódnak le, ekkor az ott levő elemi részecskék nagy sebességre gyorsulnak fel és kilökődnek az űrbe. Fény, hő, hidrogén- és héliumatommagok, elektronok távoznak a Nap atmoszféráján és kromoszféráján túlra.

Napfogyatkozáskor a Hold a Nap fényének útjába áll, és emiatt a Földre árnyékot vet. A Földről általában csak részleges fogyatkozások láthatók, de amikor a Hold teljesen eltakarja a Napot, a nappal pár percre éjszakába fordul át. Ekkor a Földről csak a Nap koronája látható.

 

Lenyűgöző adatok a Napról:

  • A Nap átmérője körülbelül 1.390.000 km- százszor nagyobb mint a Földé.
  • Tömege: 1,989*1030  kg
  • A Nap felszínének hőmérséklete körülbelül 5800 K. A mag hőmérséklete még ennél is forróbb, 15.000.000 K.
  • A Napfény 8 perc 20 másodperc alatt éri el a Földet.
  • A Nap 400x távolabb van tőlünk mint a Hold.
  • Úgy tartják, hogy a Nap a Földhöz hasonlóan 4,6 milliárd éves.
  • A Naprendszer anyagának 98,8%-a a Napban van, átmérője 109 földátmérő.


A szócikkhez társított címkék:
Nap




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia