(Buda, 1830. jan. 15. – Fiume, 1893. okt. 31.): bölcsészdoktor, fizikus, kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a levelezőlap feltalálója.
· Bölcsészdoktori diplomát szerzett.
· Természettani értekezései 1862 óta a londoni, bécsi s németországi folyóiratokban jelentek meg német és angol nyelven.
· 1866-ban a cikke megjelent a Term. Társ Közlönyében.
· 1867-ben Az electricitás eredetéről című értekezése megjelent a Budapesti Szemlében.
· 1867-1868-ban a Magyar Tudományos Akadémiában is tartott felolvasásokat.
· 1867-1870-es évek közt Budapesten élt, ahol a Lipótvárosban képviselőjelölt is volt, de nem nyert többséget.
· 1868. március 18.-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.
· A 70-es években eltávozott az országból, s azóta Bécsben tartózkodott.
Munkái:
A gázok összenyomhatóságáról. (Pest, 1867.)
Faraday MihályU. ott, (1868.)
Ideen zur Reform des höheren Unterrichtswesens. Denkschrift gerichtet an den kön. ungar. Minister für Cultus und Unterricht. (Pesth, 1868.)
Verités politiques concernant la Hongrie. (Pest, 1869.)
A magyar bank szervezéséről, Budapest, (1873.)