1879. március 14-én született Németországban (Ulm, Württemberg). Zsidó családból származik, de családja nem követte a hagyományokat, így Albert katolikus általános iskolába járt. 12 évesen kezdett el matematikát tanulni, szellemi fejlődését két nagybátyja támogatta, tudományos és matematikai könyvek ajánlása és ajándékozása útján. 1894-ben a család Páviába költözött (Olaszország). Az ezt követő évben, Einstein 16 éves korában (még középiskolai végzettség nélkül) jelentkezett a zürichi műszaki egyetemre, de ekkor nem nyert felvételt. Később, miután 1896-ban Svájcban befejezte a középiskolát, újra megpróbálta, és ezúttal felvételt nyert. 1900-ban kapta meg tanári diplomáját.
Első munkája a Svájci Szabadalmi Hivatalhoz köthető, mivel tanári állást nem talált. Itt azokat a szabadalmakat bírálta, amelyekhez fizikára volt szükség. 1904-ben véglegesítették az állását a Szabadalmi Hivatalban. A következő évben megkapta a doktori címét „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” című szakdolgozatára.
1905-ben írt cikkeivel megalapozta a modern fizikát – többek között a Brown-mozgásról, a fényelektromos jelenségről, és a speciális relativitáselméletről. A fényelektromos jelenségekről szóló kutatásaiért Nobel-díjjal jutalmazták 1921-ben.
1906-ban Einstein másodosztályú technikai vizsgálóvá lépett elő, majd 1911-ben a Prágai Egyetem rendes professzora lett. Ebben az időben együtt dolgozott a matematikus Grossman Marcellal, aki megismertette az általános relativitáselmélethez szükséges Riemann-geometriával. 1912-ben kezdett el Einstein az időre mint negyedik dimenzióra hivatkozni. 1914-ben, éppen a I. világháború kitörése előtt lett Einstein Berlinben a helyi egyetem professzora és a Porosz Tudományos Akadémia tagja. Háborúellenessége és zsidó származása annyira zavarta a német nacionalistákat, hogy a már ekkor világhírű tudós elméleteit megpróbálták hiteltelenné tenni egy ellene szervezett kampányon keresztül. 1914-től 1933-ig a Vilmos Császár Fizikai Intézet igazgatójaként dolgozott. Ez alatt az idő alatt tette legtöbb úttörő felfedezését, és kapta meg a Nobel-díjat is. 1932-ben Einstein az USA-ba költözött, és ezt megelőzően már éveken keresztül a kaliforniai egyetemen volt előadó, így az országba állandó tartózkodási engedélyt kapott, majd 1940-ben állampolgárságot is. Haláláig nélkülözhetetlen előadó maradt az egyetemen.
1906-ban Einstein másodosztályú technikai vizsgálóvá lépett elő, majd 1911-ben a Prágai Egyetem rendes professzora lett. Ebben az időben együtt dolgozott a matematikus Grossman Marcellal, aki megismertette az általános relativitáselmélethez szükséges Riemann-geometriával. 1912-ben kezdett el Einstein az időre mint negyedik dimenzióra hivatkozni. 1914-ben, éppen a I. világháború kitörése előtt lett Einstein Berlinben a helyi egyetem professzora és a Porosz Tudományos Akadémia tagja. Háborúellenessége és zsidó származása annyira zavarta a német nacionalistákat, hogy a már ekkor világhírű tudós elméleteit megpróbálták hiteltelenné tenni egy ellene szervezett kampányon keresztül. 1914-től 1933-ig a Vilmos Császár Fizikai Intézet igazgatójaként dolgozott. Ez alatt az idő alatt tette legtöbb úttörő felfedezését, és kapta meg a Nobel-díjat is. 1932-ben Einstein az USA-ba költözött, és ezt megelőzően már éveken keresztül a kaliforniai egyetemen volt előadó, így az országba állandó tartózkodási engedélyt kapott, majd 1940-ben állampolgárságot is. Haláláig nélkülözhetetlen előadó maradt az egyetemen.
Einstein életének utolsó negyven évét azzal töltötte, hogy a gravitációt és az elektromágnesességet egyesítse, új értelmet adva a kvantummechanikának. Ez máig napirenden van a fizikában (kvantumgravitáció, húrelmélet).
1955. április 18-án álmában hunyt el egy princetoni kórházban.
A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az „évszázad emberének” nevezte.
Halála után az agyát megvizsgálták, de nem találtak semmi érdemlegeset. Majd 1999-ben a McMaster University részletesebb vizsgálata kimutatta, hogy a parietal operaculum regio-ja hiányzik, és emiatt a belső parietális lebenye 15%-kal szélesebb a szokásosnál. Ez a belső parietális régió felelős a matematikai gondolkodásért és a térlátásért.
