Szócikk változásai

Szócikk neve: Ammónia
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-12-17 16:38:59
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

 Az ammónia, korábban légköneg, a nitrogén és a hidrogén vegyülete, egy szúrós, átható szagú, könnyezést kiváltó, mérgező, maró gáz. Kémiai képlete: NH3.

Az ammónia főbb tulajdonságai:

-          Sűrűség és halmazállapot 0,6813 g/l, gáz.

-          Oldhatóság vízben 89,9 g/100 ml 0 °C-on.

-          Olvadáspont -77,73 °C (195,42 K)

-          Öngyulladási hőmérséklet 651 °C

-          Forráspont -33,34 °C (239,81 K)

-          Savasság (pKa) ≈34

-          Bázikusság (pKb) 4,75

-          Sűrűsége a levegőre vonatkoztatva: 0,5971.

-          Egy liter ammónia tömege 0,7719 kg.

-          Hővezetőképessége: 0°C-on 0,0458.

-          Kritikus hőmérséklete 130°C

-          Kritikus nyomása 115 atmoszféra.

-                     Fajhője állandó térfogaton 23°C – 100°C között 0,5202 J·kg‒1·K‒1

Az ammónia története:

1774-ben Priestley állította elő először a gáz halmazállapotú ammóniát. Nitrogéntartalmára Scheele világított rá, összetételét pedig Berthollet állapította meg. Bergman, ammoniacum-ra rövidítette a nevét, miután az alkali volatile salis ammoniaci túl hosszúnak bizonyult.

Az ammónia előfordulása:

A természetben az ammónia a levegőben, a meteoros csapadékokban, a talajban, ásványos vizekben és a növényi, illetve állati szervezetekben fordul elő. A talajban főként vulkánok és égő széntelepek közelében, valamint a toszkánai bórsavas fumarolák gőzében és sóiban fordul elő. Kimutatható a növényekben és az állati szervezetek részeiben, mint például a vérben, a szövetekben, a vizeletben, de a kilélegzett levegőben is fellelhető. Az emlősök vizelete kevés, de a madarak, kígyók és gyíkok vizeletében jelentős mennyiség kimutatható.

Keletkezik még ammónia a nitrogént tartalmazó szénvegyületek, főleg a karbamid és fehérjefélék korhadásakor, valamint a szerves anyagok, mint a szaru, csontok, kőszén száraz desztillációjakor.

Az ammónia nem csak a természetben található, hanem mesterségesen is előállítható.

Az ammónia előállítása:

A hidrogén és a nitrogén normál esetben és hőmérsékleten nem hatnak egymásra, de ha kifejlődésük pillanatában elegyednek, esetleg elegyükön szikra csap át, vagy a platina-háló hatására  kevés ammónia keletkezik. Haber, egy karlsruhe-i tanár ilyen módon állított elő ammóniát hidrogén- és nitrogén gázból. Ozmiumot, vagy uránkarbidot használt katalizátorként.  Napjainkban is hasonló módszerrel folyik az előállítás. Az eljárást Haber-Bosch néven ismerhetjük. A nitrogén oxidjai és a salétromsav a fejlődő hidrogéntől vagy katalizátor által a hidrogén-gáztól ammóniává alakul.

Az ammónia ammóniumsóból is előállítható, ha azt erős bázissal hevítjük. Gömblombikban melegítve a kalcium-hidroxid és ammónium-klorid keverékét kisebb mennyiségben, laboratóriumi célokra állítják elő. A fejlődő ammónia-gázt égetett mésszel vagy kálium-hidroxid darabkákkal töltött csövön keresztül áramoltatjuk és higannyal teli gazométerben fogjuk fel. Az ammónia-gázt és vizes oldatát a világító gáz és koksz gyártásával kapcsolatosan állítják elő. Ilyenkor ugyanis a nitrogéntartalmú kőszenet szárazon desztillálják. Ekkor szénhidrogének, hidrogén, víz, szén-dioxid, ammóniagáz és organikus származékai keletkeznek. A gázvízben az ammónia az illékony bázisos szénvegyületek, illetve az empireumás és kátrányos anyagok , valamint karbonát, szulfid, rodanid alakjában oldva marad. A gázvízben, amiben ekkorra 5-20 gramm ammónia marad, ledesztillálják, egy erre a célra használható desztilláló készülékben. Előbb azonban a vegyületek elbomlása végett égetett meszek kevernek a gázvízbe. A vízgőz ennek következtében megsűrűsödve a kazánba visszafolyik, az ammóniával telített gőz pedig a hűtőkészülékben áramlik. Ahhoz, hogy a szennyezett ammóniát megtisztítsuk a szén-dioxidtól és a kénhidrogéntől, át kell szűrni mésztejen, majd az empiroumás anyagoktól való megtisztítás végett faszén szűrökön áramoltatjuk át. A végső stádiumban az ammóniagázt komprimálják, vagy ammóniumoldat készítése céljából vízzel töltött abszorpciós edényekbe vezetik, esetleg ammónium-sókká alakítják savakkal.

Az ammónia felhasználása:

Káli- vagy nátronlúg, illetve szappan helyett – kihasználva az illékonyságát – mosásnál, halványításnál, festésnél, gyapjúmosásnál, folttisztításra használják.

Antiklórként, az ammóniás szódagyártásnál, ammóniumsók és indigók, lakkok és festékek előállításánál, burnótgyártásnál is igénybe veszik.

Jéggépeknél alkalmazzák az erős lehűlését, amely a folyósított ammónia elpárolgásával jár. Gépek hajtására pedig a nyomását használják.

Legfőbb felhasználása a műtrágyaiparban van, ahol salétromsavat állítanak elő belőle. A mezőgazdaságban közvetlenül a talajba juttatva műtrágyázásra - főként vetés előtti trágyázásra - használható, de pl. kukorica esetében sorközi trágyázásra is alkalmas. A csírázó gyommagvak és a talajlakó kártevők elleni kedvező hatását is hasznosítva a környezetbarát biotermesztés eleme lehet.

A gyógyszeripar alkalmazza a nyálkahártya izgatására, mely légzést vált ki.

Külsőleg méhszúrásra, kígyómarásra alkalmazható.

Az ammónia szállítása és tárolása:

A cseppfolyós ammónia különleges biztonságtechnikai intézkedések mellett forgalmazható. Vízmentes minőségben, cseppfolyós állapotban forgalmazható. Szállítását nyomásálló vasúti tartálykocsikban, tartályokban és acélpalackokban oldják meg.

Hőtől és napsugárzástól védett, közel atmoszférikus nyomáson, hűtött állapotban tárolható.