Compton, Arthur Holly
(Wooster, 1892. szeptember 10. – 1962. március 15.)
Nobel-díjas amerikai fizikus, a Compton-hatás felfedezője
1892-ben született Woosterben, tanárszülők gyerekeként.
1913-ban gondolta ki ábrázolási metódusát a Föld rotációjára.
1918-ban kezdte el tanulmányozni a röntgensugarak szóródását, majd 1922-ben megállapította, hogy „ha egy röntgenkvantum szórás során atomban kötött elektronnal ütközik, akkor energiájának csak egy részét adja át az ütközést követően kibocsátott elektronnak, és ezért kisebb energiával,megnövekedett hullámhosszal hagyja el az atomot”. Ez a Compton-hatás.
1919-ben a Nemzeti Kutató Tanács tagja lett, ahol röntgensugárzással foglalkozott.
1941-ben Compton is segített Amerikának az atombomba fejlesztésében, létrehozta az S-1 Committee társaságot, amely az urán tulajdonságainak vizsgálatával és gyártásával volt megbízva.
A „Kohászati Labóratórium”-ban az első maghasadási láncreakció kidolgozásán, az első „atommáglya” létrehozásán dolgozott sok más tudóssal együtt.
1946-ban a Washington-i Egyetem kilencedik kancellárjává avatta. 1961-ig maradt ott, majd végleg visszavonult.