Szócikk változásai

Bay Zoltán 20. századi természettudós, feltaláló.

Bay Zoltán 20. századi természettudós, feltaláló.

(Forrás: Wikipedia)

1900. július 24.-én született Gyulavárin. Nevéhez fűződik a fényre alapozott méterdefiníció, a fotoelektron-sokszorozó és a magyar Hold-radar kísérlet.
Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte. Sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet-, vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Példaképe volt Eötvös Lóránt, aki végül „segített” döntésében. A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta a tanulmányait. A diploma megszerzése után az egyetem Elmélet Fizika Tanszékén lett tanársegéd. 1926-ban megszerezte a doktori fokozatát fizikából a legmagasabb kitüntetéssel. Érdeklődése már az egyetemi évei alatt is az akkor újnak számító atomfizika felé fordult, doktori disszertációját is ebben a témában írta. Tudományos eredményei és érdeklődési köre miatt munkáját Berlinben folytatta. Ekkoriban a német főváros a fénykorát élte. Nagyon sok neves fizikus dolgozott ebben az időben itt (pl. Albert Einstein, Max Planck). Itt tartózkodása alatt kutatómunkát folytatott, a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki. Berlinből hazatérve Szegeden tanított elméleti fizikát. Itt ismerkedett meg [Szent-Györgyi Albert]tel, akivel később figyelemre méltó cikkeket írt tudományos együttműködésben. 1936 és 1948 között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaboratóriumának vezetője volt. Ezalatt az idő alatt Bay számos találmányára kapott szabadalmat:

(Forrás: Wikipedia)

1900. július 24.-én született Gyulavárin. Nevéhez fűződik a fényre alapozott méterdefiníció, a fotoelektron-sokszorozó és a magyar Hold-radar kísérlet.
Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte. Sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet-, vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Példaképe volt [Eötvös Lóránd], aki végül „segített” döntésében.

A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta a tanulmányait. A diploma megszerzése után az egyetem Elmélet Fizika Tanszékén lett tanársegéd. 1926-ban megszerezte a doktori fokozatát fizikából a legmagasabb kitüntetéssel. Érdeklődése már az egyetemi évei alatt is az akkor újnak számító atomfizika felé fordult, doktori disszertációját is ebben a témában írta. Tudományos eredményei és érdeklődési köre miatt munkáját Berlinben folytatta. Ekkoriban a német főváros a fénykorát élte. Nagyon sok neves fizikus dolgozott ebben az időben itt (pl. [Albert Einstein], Max Planck).

Itt tartózkodása alatt kutatómunkát folytatott, a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki. Berlinből hazatérve Szegeden tanított elméleti fizikát. Itt ismerkedett meg [Szent-Györgyi Albert]tel, akivel később figyelemre méltó cikkeket írt tudományos együttműködésben. 1936 és 1948 között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaboratóriumának vezetője volt.

Ezalatt az idő alatt Bay számos találmányára kapott szabadalmat:

Az egyik legismertebb Bay Zoltán nevéhez kapcsolódó eredmény a Hold-radar kísérlet. 1945 nyarán kezdődtek a kísérletek, 1946. február 6.-án jelentették be, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni. Ez azért volt nagyon jelentős, mert ez volt az első alkalom, hogy az ember elért egy Földön kívüli objektumot.

1948-ban emigrációba kényszerült, itthon megfosztották állampolgárságától, kitüntetéseitől, és az Elektrotechnikai Egyesület is kizárta a tagjai közül. Ezért elfogadta a George Washington Egyetem meghívását, és itt a kísérleti fizika professzora lett. Együtt dolgozott [Neumann János]sal, és [Szent-Györgyi Albert]tel biofizikai témákban.

A 70es évek hozta el számára a sikert. Ekkor sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. 1989-ben az MTA helyreállítja teljes jogú tagságát. 1990-ben átvehette a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. Elektrotechnikai Egyesületi tagságát is helyreállították és örökös tiszteletbeli elnökévé választották. 
 

1992. október 4.-én hunyt el Washingtonban. Hamvait hazaszállították és szülőfalujában temették el 1993. április 10.-én.

Az egyik legismertebb Bay Zoltán nevéhez kapcsolódó eredmény a Hold-radar kísérlet. 1945 nyarán kezdődtek a kísérletek, 1946. február 6.-án jelentették be, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni. Ez azért volt nagyon jelentős, mert ez volt az első alkalom, hogy az ember elért egy Földön kívüli objektumot.

1948-ban emigrációba kényszerült, itthon megfosztották állampolgárságától, kitüntetéseitől, és az Elektrotechnikai Egyesület is kizárta a tagjai közül. Ezért elfogadta a George Washington Egyetem meghívását, és itt a kísérleti fizika professzora lett. Együtt dolgozott [Neumann János]sal, és [Szent-Györgyi Albert]tel biofizikai témákban.

A 70es évek hozta el számára a sikert. Ekkor sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. 1989-ben az MTA helyreállítja teljes jogú tagságát. 1990-ben átvehette a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. Elektrotechnikai Egyesületi tagságát is helyreállították és örökös tiszteletbeli elnökévé választották.

1992. október 4.-én hunyt el Washingtonban. Hamvait hazaszállították és szülőfalujában temették el 1993. április 10.-én.