Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Békésy György
Verzió: 3  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-10-21 11:16:01
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Békésy György: akusztikus, biofizikus, egyetemi tanár. Nobel-díjas (1961), az MTA tagja.


Békésy György akusztikus, biofizikus, egyetemi tanár. Nobel díjas (1961), az MTA tagja.


 



 

(Forrás: Wikipedia)

 

Békésy György 1899. június 3.-án született, Budapesten. Hamar elköltöztek innen a családjával, mert az apja gazdasági diplomata volt. Iskoláit ezért sok helyen végezte. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten kezdte (1909-1910), majd Zürichben végezte (1911-1915). A berni egyetemen tanult fizikát és kémiát 1916-1920 között, de doktorátusát fizikából Budapesten szerezte 1923-ban.


1924-1941 között a Postakíséleti Állomás mérnöki, majd főmérnöki beosztású kutatója volt, ahol a távközléssel kapcsolatos kutatásokat végzett. Ez keltette fel az érdeklődését a fül működésével kapcsolatban. 1946-ban folytatta a füllel kapcsolatos kutatásait Svédországban. Arra a következtetésre jutott, hogy a belsőfülben, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, mint ahogyan a középfület határoló dobhártya. Ezért a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Bebizonyította, hogy a csigában a hang érzékelésekor nem szabályos állóhullámok alakulnak ki, hanem egy - nem lineáris – hullám halad végig, amelynek amplitudója a [frekvencia]tól függően a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el a maximumát. Azt is megmutatta, hogy ez a hullám csak a gyűjtő szerepet tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, amelyhez az energiát a csigában elektrokémiai források szolgáltatják.


1930-as években, és az 1940-es évek első felében Magyarországon végezte a kutatásait az emberi hallószerv működésével kapcsolatban, később ezért Nobel-díjat is kapott.


1947-ben az Egyesült Államokba utazott, és 1966-ig a Harvardon dolgozott. Itt a kutatásait kiszélesítette a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait vizsgálta. 1966-ban a Harvardi laboratóriuma leégett, ezért elfogadta a Hawaii Egyetem meghívását és haláláig ott dolgozott.



(Forrás: Wikipedia)

 

 

 

Békésy György 1899. június 3.-án született, Budapesten. Hamar elköltöztek innen a családjával, mert az apja gazdasági diplomata volt. Iskoláit ezért sok helyen végezte. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten kezdte (1909-1910), majd Zürichben végezte (1911-1915). A berni egyetemen tanult fizikát és kémiát 1916-1920 között, de doktorátusát fizikából Budapesten szerezte 1923-ban.


1924-1941 között a Postakíséleti Állomás mérnöki, majd főmérnöki beosztású kutatója volt, ahol a távközléssel kapcsolatos kutatásokat végzett. Ez keltette fel az érdeklődését a fül működésével kapcsolatban. 1946-ban folytatta a füllel kapcsolatos kutatásait Svédországban. Arra a következtetésre jutott, hogy a belsőfülben, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, mint ahogyan a középfület határoló dobhártya. Ezért a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Bebizonyította, hogy a csigában a hang érzékelésekor nem szabályos állóhullámok alakulnak ki, hanem egy - nem lineáris – hullám halad végig, amelynek amplitudója a [frekvencia]tól függően a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el a maximumát. Azt is megmutatta, hogy ez a hullám csak a gyűjtő szerepet tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, amelyhez az energiát a csigában elektrokémiai források szolgáltatják.


1930-as években, és az 1940-es évek első felében Magyarországon végezte a kutatásait az emberi hallószerv működésével kapcsolatban, később ezért Nobel-díjat is kapott.


1947-ben az Egyesült Államokba utazott, és 1966-ig a Harvardon dolgozott. Itt a kutatásait kiszélesítette a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait vizsgálta. 1966-ban a Harvardi laboratóriuma leégett, ezért elfogadta a Hawaii Egyetem meghívását és haláláig ott dolgozott.



1972. június 13.-án hunyt el, Honolulu, Hawaii.
 


 







Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink