Benjamin Franklin amerikai nyomdász, feltaláló, író, polgári demokrata poltikus, természettudós, filozófus.
(Forrás: Wikipedia)
1706. január 17-én született az angliai Bostonban szülei tizenkettedik gyermekeként. Édesapja szegény szappan- és viaszfőző volt. Benjamin 17 évesen Amerikába, Philadelphiába ment, hogy nyomdai tanonc legyen, majd az 5, nyomdában eltöltött év alatt összegyűjtött pénzéből a saját lábára állt. 1728-ban társtulajdonos lett egy nyomdában, később a postához szegődött, s egészen a postaügyi miniszterségig vitte.
1743-ban filozófiai társaságot alapított (American Philosophical Society, Amerikai Filozófiai Társaság) és létrehozta az első pennsylvaniai tűzoltó egyesületet, biztosítótársaságot, egyetemet és kórházat.
Először ő vezette be a pozitív és negatív töltések fogalmát, valamint felfedezte, hogy a villám is elektromos természetű. 1752-ben egy papírsárkánnyal végzett kísérlete nyomán feltalálta a villámhárítót.
Vizsgálta az elektromosságot, ő írta le a töltésmegmaradás törvényét. Az elektromos töltés cgs-egységét az ő tiszteletére nevezték el franklinnek (Fr). Az elektromossággal kapcsolatos munkáinak elismeréseképpen 1753-ban a Királyi Társulat Copley érmét kapta meg.
Feltalálta az üvegharmonikát, a Franklin-kályhát, a bifokális szemüveglencsét és a rugalmas katétert. Találmányait nem védjegyeztette, de mindig támogatta a fejlesztők és szerzők jogait.
Benjamin Franklin 1790. április 17-én hunyt el Philadelphiában.