A bioenergia biomasszából előállított bármiféle energia, ideértve a bioüzemanyagokat is. A bioenergia egyfajta megújuló energiaforrás. Ezeknek az energiaforrásoknak kiemelkedő szerepe van a többek között a csökkenő olajkészletek miatt és a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentésében. A bioenergia nem új fogalom. Az emberek már évezredek óta égetnek fát. Az 1800-as évek közepén az ipari forradalom előtérbe állította a fosszilis tüzelőanyagokat, elsősorban a szenet és az olajat. A fosszilis tüzelőanyagok azonban egyre nehezebben fellelhetők és kitermelhetők, és egyre drágábbak. Becslések alapján a bioenergia használatával 2030-ra 400-600 millió tonna szén-dioxidtól kímélhetjük meg a környezetet.
Bioenergia termelés és előállítás:
A bioenergiát biomasszából nyerik eltüzeléssel, vagy biogáz előállításával. Biomassza minden olyan szerves anyag, amelyből áram, hő, vagy üzemanyag nyerhető. Ezek elsősorban állati és növényi termékek, melléktermékek és a feldolgozóipar – pl. fa- és papíripar – melléktermékei.
Biogáz: szerves anyagok baktériumok segítségével, oxigén nélkül való lebontása révén keletkező gáz, amely metánt (45-70 százalék), szén-dioxidot (30-55 százalék), kisebb mennyiségben nitrogént, hidrogént, kénhidrogént és más gázokat tartalmaz.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kritériumokat állított fel a környezeti hatások minimalizálására a bioenergia kitermelés során.
A bioenergia-termelés már 1999 és 2003 közt is 46,8 Mtoe-ről (millió tonna olajegyenérték) 68,8 Mtoe-ra nőtt, viszont ennek csak egy része volt környezet-kompatibilis. A biomassza előállításának költségeivel (pl. növények elvetése, nevelése, learatása, feldolgozása; vagy a trágya begyűjtése, az erjesztett gázok elvezetése, megtisztítása) nem számoló jelentés szerint Európa 2010-re 190 Mtoe, 2030-ra 295 Mtoe bioenergiát termelhet környezetbarát módon, vagyis összhangban a biodiverzitás védelmét és a hulladékok csökkentését célzó EU-előírásokkal. 2010-ben a tervezett összes energiaigény 12 százalékát, 2030-ban 15-16 százalékát jelenti, a jelenlegi 4 százalékkal szemben.
Rövid távon a hulladékszektorból ered a legnagyobb bioenergia-potenciál, tehát a fő forrás a biohulladék. Minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely biológiailag lebomlik, vagy lebontható. Ilyen például a szalma és más szilárd mezőgazdasági maradékanyag, a folyékony trágya, a faforgács, mint fafeldolgozás maradékanyaga, de ide tartozik a cellulóz- és papíripar szennyvíziszapja és szennylúgja.
Hosszú távon a mezőgazdasági terményekből nyert bioenergia jelenti a legnagyobb potenciált. Ennek okai a termelékenység növekedése és az agrárszektor feltételezett liberalizációja, mely utóbbi révén újabb területeken térnek át az élelmiszer- és takarmánytermelésről a bioenergia-gazdászatra.