Az éjszakai áram más néven különmért, vezérelt tarifatípus. Az éjszakaiáram-szolgáltatást eredetileg az áramfogyasztás kiegyensúlyozására találták ki. Az erőművek termelését ugyanis nem lehet leállítani vagy újraindítani a lakosság igényei szerint, így valamiképp a fogyasztást kell a termeléshez közelíteni. Mivel az áramfelvétel éjszaka a legkisebb, hajdan a normálnál jóval olcsóbb éjszakai áram bevezetésével oldották meg, hogy csúcsidőszak és völgyidőszak fogyasztása közelítsen egymáshoz.
Korábban ez a szó szoros értelmében éjszakaiáram-szolgáltatást jelentett, azaz megközelítőleg este tíztől reggel hatig lehetett igénybe venni. Ehhez nem kellett - és ma sem kell - mást tenni, mint egy külön mérőműszert beszereltetni, ami egy központilag adott jelet érzékelve bekapcsol, olcsóbb áramot küldve a rákötött berendezésekre. Csak állandóra bekötött és szakaszosan üzemeltethető készülékeket lehet éjszakai áramról működtetni, ami a legtöbb háztartásban a bojlert és a hőtároló kályhát jelenti. Az éjszakai áramot a szolgáltatók kedvezményes áron kínálták a normál áramhoz képest, így a háztartások nagy részében jelentős összeget lehetett megtakarítani vele.
2008. január 1-jétől a gazdasági és közlekedési miniszter 115/2007 (XII. 29.) számú rendelete írja elő a szolgáltató számára az egyes napszakokban alkalmazható fűtési időtartamokat, mely annyiban változott, hogy nem kizárólag éjszaka, hanem a nap bármely szakaszában sor kerülhet az éjszakai áram „bekapcsolására”. Az áramszolgáltatók ugyanakkor kötelesek ezt egy napon, tehát huszonnégy órán belül a téli időszámítás alatt legalább nyolc, a nyári szezonban minimum hat órában biztosítani, a következő bontásban:
|
Téli időszámítás |
Nyári időszámítás |
|
22–6 óra (völgyidőszak): legalább öt, legfeljebb hat óra. |
23–7 óra (völgyidőszak): legalább négy, legfeljebb öt óra. |
|
6–22 óra (csúcsidőszak): a fenti időintervallumtól függően legalább két vagy három óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább nyolc óra. |
7–23 óra (csúcsidőszak): fenti időintervallumtól függően legalább egy vagy két óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább hat óra. |
Ezek az adatok a munkanapokra érvényesek, a hétvégéken és ünnepnapokon nem különböztetnek meg csúcs- és völgyidőszakot, csupán a hat-, illetve nyolcórás keret az érvényes. Az új szabályozásnak megfelelően az elnevezés is megváltozott, már nem éjszakai, hanem vezérelt áramnak hívják.