Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A környezetünk tisztaságának megóvása, és költségeink csökkentése végett közös érdekünk régi ingatlanunkban az energia megtakarítás növelése.

Átalánydíjas fűtésszámla esetén a fogyasztó a lakás négyzetmétere után, nem pedig az általa felhasznált energia alapján fizet, így nincs ösztönözve, hogy takarékoskodjon az energiával.

Az elektronikus költségmegosztó készülékek azt mutatják, hogy az adott fűtőtest mennyi ideig és milyen intenzitással fűtött.

A költségmegosztón kijelzett számnak nincs mértékegysége, nem a hőmennyiséget mérik, hanem azt jelzik, hogy abban az elszámolási időszakban hány egységet fűtöttünk el azon a radiátoron. A mért egységek alapján egy épületen belül arányaiban szét lehet osztani az összfogyasztást az egyes lakások között.  Azon épületekben ahol távfűtés van, éves díjunk 20-40%-át spórolhatjuk meg.

 

Fűtési költségmegosztók típusai:

  • Párologtatós költségmegosztók:



Egy leplombált műanyag házban egy folyadékkal töltött ampulla található. A fűtőtest fogyasztását az ampullából elpárolgott folyadék mennyisége határozza meg. Külsőleg úgy néz ki, mint egy hőmérő. Két skálabeosztással rendelkezik, amelyből az egyik a hő felhasználást mutatja, ami figyelembe veszi a radiátor méretét, típusát és Watt teljesítményét, az ampulla másik skálája viszont számítástechnikai ellenőrzési célokat szolgál.

A hőmennyiségmérőket évente leolvassák, amikor egy időben az ampullákat ki is cserélik. A lemért értékeket egy speciális szoftver segítségével értékelik ki.

Az ampullás költségmegosztó hátránya, hogy a működési elvükből következő fizikai törvényszerűségek a mérési pontosságnak határt szabnak. A másik, hogy az ampullában található folyadék akkor is párolog, ha a radiátorban nincs fűtés. Ez kivédhető, ha az ampullát túltöltik a nulla skála fölé, feltételezve, hogy a fűtés nélküli időszakban a lakások hőmérséklete megegyezik.

Mivel analóg mérésről van szó, így a leolvasás során előfordulhat pontatlanság.

A primitív mérési elv ellenére a költségmegosztó megbízhatóan jelzi, hogy az adott fűtőtest mennyit volt bekapcsolva.

 

  • Az elektronikus költségmegosztó:




Minden tekintetben felülmúlják a párologtatós költségmegosztókat.Ezen költségmegosztók több előnnyel is rendelkeznek, jobban alkalmazkodnak napjaink fűtési gyakorlatához, pontosabbak, gyorsabbak, megbízhatóbbak. Ezen költségmérőknél megszűntek az ampullás hőmennyiségmérők hátrányai. Csak a fűtési hőt rögzítik, és az egyéb hőhatásokat kiszűrik. A készülékbe rögzítik a fűtőtest műszaki adatait, és a benne található két hő érzékelő közül az egyik a radiátor, másik a helyiség hőmérsékletét rögzíti, majd e két érték alapján határozza meg a processzor a hőmennyiségmérőn kiírt értéket. A fűtési időszak végén az értéket lerögzíti, és a számlálót kinullázza, és a hőmérés kezdődik elölről. 

Ezen készülék gyártása, és leolvasása is sokkal egyszerűbb. A költségmegosztót már rádiófrekvenciás jeladóval is kiegészíthetik, amely segítségével a lakáson kívülről is le lehet olvasni a hőmennyiségmérőket.

 

Az elszámolás helyességének biztosítására adott épület minden radiátorát egyforma költségmegosztóval kell felszerelni, és a pontos meghatározásához az összes költségmegosztót le kell olvasnunk. Lényeges költségmegtakarítás akkor várható, ha a költségmegosztók mellé a lakások megfelelő hőszigetelését is elvégzik.


A szócikkhez társított címkék:
költségosztó , költségosztó készülék
Hirdetés




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink