Az elektrosztatikus vonzás az anyagok közötti elektromos töltéseken alapuló vonzás. Az anyagok elektronhiánya pozitív töltést, elektrontöbblete negatív töltést eredményez. Az azonos töltések taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást.
Az elektrosztatikus vonzás jelen van atomi szinten, ahol az elektronok atommag körüli meghatározott sugarú (energiaszintű) pályákon való keringését az elektrosztatikus kölcsönhatás biztosítja. Jelen van még az ionos kémiai kötésben, ahol nagy energiakülönbségű ionok az elektrosztatikus vonzás hatására ionrácsba rendeződnek. Elektrosztatikus vonzást figyelhetünk meg továbbá bizonyos anyagok dörzsölése - azaz elektrosztatikus feltöltése után is, mely töltéstől függően vonzani vagy taszítani kezdi a környezetében fellelhető töltéssel rendelkező elemeket, molekulákat, testeket, anyagokat.
Az elektrosztatikus vonzást az iparban is használják, illetve figyelembe veszik: amellett, hogy az elektrosztatikus vonzás segítségével nagy hatásfokú légszűrő rendszereket, jó terülő- és fedőképességű festéstechnikát, takarékos és pontos nyomtatást tudnak létrehozni/alkalmazni, a gyártási folyamatoknál mindig kiemelt figyelemmel kell kezelni az elektrosztatikus kisülés (ESD) és az elektrosztatikus vonzás (ESA) problémakörét is. Az egymáson mozgó anyagok dörzshatással járnak - legyen az futószalagon továbbított termék, nyomtatóba betáplált papír, mozgás közben a dolgozó ruhája - a dörzshatás elektrosztatikus feltöltődéshez vezet. A feltöltődés tönkreteheti az elektromos berendezéseket, a vonzás összetapadást, mechanikai sérülést okozhat a termékben vagy a gyártó gépben megakadályozva a továbbítást, a kisülés elektromos túlterhelést okozhat a gyártott termékben, a gyártó gépben, de akár a dolgozók életét is veszélyeztetheti.