2007. január 10-én mutatta be az Európai Bizottság a közös európai energiapolitikáról szóló hároméves tervet. Az a cél, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami azt jelentené, hogy az 1990-es évi kibocsátáshoz képest 15%-kal mérséklődne ez a mutató.
2006-ban nyitotta meg a bizottság a vitát az európai energiapolitika jövőjéről a Zöld Könyv márciusi kiadásával. Csak növelte ennek az aktualitását az ebben az időszakban jelentősen növekvő kőolaj-, gázár, illetve Európa egyre nagyobb függősége a külső szállítóktól és a globális felmelegedés okozta krízis. A csomag központi eleme a Strategic Energy Review kiadvány, ami az európai gazdaságot egy energia-hatékony és alacsony szén-dioxid kibocsátású régióvá szeretné tenni. A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem következik be jelentős változás, akkor az EU energiafüggősége 2030-ig a mai 50%-ról 65%-ra, a gázimporttól való függőség 57%-ról 84%-ra, az olajiparral kapcsolatos 82%-ról pedig 93%-ra nő. A jelentés tartalmazza továbbá, hogy a jelenlegi szén-dioxid kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések ellenére is 2030-ra 5%-kal fog nőni a kibocsátott gáz mennyisége, ezért 3 éves Akciótervet javasoltak, hogy ezt elkerüljék.
Konkrét javaslatok, amik a jelentésben vannak:
- a belső energia- és gázpiac kialakításnak befejezése, az energiatermelés és az energia-disztribúció elválasztása, erőteljesebb, független hatósági kontroll, amely a teljes európai energiapiac érdekeit veszi figyelembe, nem csak a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, ahogy az manapság gyakran előfordul;
- célkitűzés megfogalmazása a zöld energiaforrásokkal kapcsolatban, 2020-ig szólóan. Egyes EU-politikusok szerint az újrahasznosítható energia mértékének el kellene érnie a 20%-ot a teljes energiafogyasztáson belül;
- célkitűzés megfogalmazása a bioüzemanyagokkal kapcsolatban, 2020-ig szólóan;
- az energiahatékonyság 20%-os javítása 2020-ig;
- az energiával kapcsolatos kutatás-fejlesztés támogatása, évente legkevesebb 50%-kal kellene növelni az alacsony széntartalmú technológiák kifejlesztésével kapcsolatos kutatások költségvetését;
- szolidaritási rendszer kidolgozása az energiakrízisek kezelésére, egy új energia-megfigyelő rendszer felállítása;
- közös külső energiapolitika kialakítása annak érdekében, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a szállító, a fogyasztó és a tranzitországok között.
A Bizottság kétéves jelentésekben követné figyelemmel a célok megvalósulását.
Az Európai Bizottság egy újabb Zöld Könyvben meghatározta a európai energiapolitika alapjait. Ez a könyv felhívást tartalmaz hat konkrét elsőbbségi területre vonatkozó észrevételek megtételére, és több mint 20 konkrét új intézkedési javaslatot fogalmaz meg. A Zöld Könyv ismerteti, hogy az európai energiapolitika hogyan valósíthatná meg az energiapolitika három központi célkitűzését, a fenntartható fejlődést, a versenyképességet és az ellátás biztonságát. Ez egy hosszú távú kihívás. A folyamatok megalapozására a Bizottság azt javasolja, hogy időközönként terjesszenek elő a Tanácsnak és a Parlamentnek egy, az EU-ra vonatkozó stratégiai energiaügyi áttekintőt. Ez egy rendszeres helyzetfelmérés lenne, nyomon követné az előrelépéseket, azonosítaná az új kihívásokat, és az azokra adott válaszokat az energiapolitika valamennyi szegmensében.