Akkor beszélünk energiaszegénységről, ha egy személy vagy háztartás nem tudja kifizetni a gáz- és áramszámlát, ezért nem tudja megfelelő szinten fűteni az otthonát, vagy nem tudja igénybe venni az élethez szükséges energiaszolgáltatásokat, ez által hiányt szenved és sérül emberi méltósága.
A három legfőbb oka az energiaszegénységnek:
• az alacsony jövedelem,
• a magas energiaárak,
• és a háztartások alacsony energiahatékonysága.
Az energiához való hozzáférést azonban több tényező is befolyásolhatja. Ilyen például a lakóhely energiával való ellátottsága, a környéken jellemző energiaformák elérhetősége, azok megfizethetősége és minősége, a lakások állapota, és az ország energiapolitikai helyzete.
Magyarországon az elmúlt években jelentősen növekedett a gáz, valamint a többi energiahordozó ára is. A felmérések szerint a magyar lakosság 80 %-a a jövedelmének több mint 10 %-át az energiaszámlára költi, ami az általánosan elfogadott nemzetközi standard szerint energiaszegénységet jelent.
A lakosok önbevallása szerint hazánkban másfél millió embert érint ez a probléma. A lakosság 15 %-a úgy nyilatkozik, hogy nem képes a lakását a megfelelő hőmérsékletre felfűteni, és ez Európában a 6. legmagasabb arány. Mindemellett a háztartások 18 %-a krónikus tartozást halmozott föl a közüzemi számláival – ez Európában a legmagasabb érték.