Olyan üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém részek érintéséből származó balesetek elkerülése.
Szabványok
· MSZ 172: ez az érintésvédelmi szabályzat, ami az 1000 V-nál nem kisebb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik.
· MSZ 1600: ez a létesítési biztonság szabályzat, ami az 1000 V-nál kisebb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik. Magában foglalja a létesítésének a módját, lehetőségeit stb.
Védettségi fokokkal sorolják be a berendezéseket (IP). Két szám helyezkedik el az IP után, az első szám a mechanikai védettséget jelzi (1-tól 6-ig), a második szám pedig a víz elleni védettséget határozza meg (0-tól 8-ig).
Az érintésvédelmi osztályok szerint megkülönböztetünk egymástól száraz, poros, nedves, maró párás, meleg és szabadtéri osztályokat.
Berendezés-védelmi osztályok feladatai:
· 0. érintésvédelmi osztály: üzemi szigetelésen kívül másmilyen érintésvédelem nincs.
· I. érintésvédelmi osztály: az üzemi szigetelésen kívül járulékos védelem is van, védővezetékekkel van megoldva, ez a nullázás, vagyis védőföldelés.
· II. érintésvédelmi osztály: kétszeresen van leszigetelve, tilos földelni. Jelölhető két egymásba lévő négyzettel.
· III. érintésvédelmi osztály: csak és kizárólag törpefeszültség van benne.
Érintésvédelmet meg lehet valósítani védő vezetékkel vagy akár a nélkül is:
- védővezetés: olyan érintésvédelmi mód, melynek működéséhez a villamos vezető szerkezet testét összekötjük a hálózat érintésvédelmével, ilyen a nullázás, vagy a védőföldelés.
- védővezeték nélküli érintésvédelmi módok:
- elkerítés: az elkerítés a távolságot biztosítja a munkagéptől. Ez esetben a gép önműködő.
- burkolás: a gépet leszigeteljük. Ez esetben a munkagép nem önműködő.
- kettős szigetelés.
- védő elválasztás: vagy a gép, vagy a kezelője teljesen szigetelt.
- törpe feszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 100 V-ig.
Olyan üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém részek érintéséből származó balesetek elkerülése.
Szabványok
- MSZ 172: ez az érintésvédelmi szabályzat, ami az 1000 V-nál nem kisebb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik.
- MSZ 1600: ez a létesítési biztonság szabályzat, ami az 1000 V-nál kisebb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik. Magában foglalja a létesítésének a módját, lehetőségeit stb.
Védettségi fokokkal sorolják be a berendezéseket (IP). Két szám helyezkedik el az IP után, az első szám a mechanikai védettséget jelzi (1-től 6-ig), a második szám pedig a víz elleni védettséget határozza meg (0-tól 8-ig).
Az érintésvédelmi osztályok szerint megkülönböztetünk egymástól száraz, poros, nedves, maró párás, meleg és szabadtéri osztályokat.
Berendezés-védelmi osztályok feladatai
- 0. érintésvédelmi osztály: üzemi szigetelésen kívül másmilyen érintésvédelem nincs.
- I. érintésvédelmi osztály: az üzemi szigetelésen kívül járulékos védelem is van, védővezetékekkel van megoldva, ez a nullázás, vagyis védőföldelés.
- II. érintésvédelmi osztály: kétszeresen van leszigetelve, tilos földelni. Jelölhető két egymásba lévő négyzettel.
- III. érintésvédelmi osztály: csak és kizárólag törpefeszültség van benne.
Érintésvédelmet meg lehet valósítani védő vezetékkel vagy akár a nélkül is:
- védővezetés: olyan érintésvédelmi mód, melynek működéséhez a villamos vezető szerkezet testét összekötjük a hálózat érintésvédelmével, ilyen a nullázás, vagy a védőföldelés.
- védővezeték nélküli érintésvédelmi módok:
- elkerítés: az elkerítés a távolságot biztosítja a munkagéptől. Ez esetben a gép önműködő.
- burkolás: a gépet leszigeteljük. Ez esetben a munkagép nem önműködő.
- kettős szigetelés.
- védő elválasztás: vagy a gép, vagy a kezelője teljesen szigetelt.
- törpe feszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 100 V-ig.
