Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 (Sárosd, 1847. március 28.–Pestszentlőrinc, 1930. december 26.) magyar matematikus, aki a kolozsvári egyetemen a matematikusok és fizikusok köré­ben kiemelkedő szerepet játszott.

 

·         Gyula a győri bencés gimnáziumban szerezte érettségijét, majd 1866-tól jogi tanulmányokat folytatott a Pesti Egyetemen, és emellett komoly reményeket táplált egy zenei pálya iránt is.

·         Sorsa alakulásában meghatározó szerepet játszott Jedlik Ányos, a budapesti egyetem fizikaprofesszora és Batthyány Géza gróf. Jedlik Ányos rokonszenvvel figyelte a fizika iránti vonzalmát. Az ő hatására iratkozott be a budapesti egyetem bölcsészeti karának természettan vegytan szakára.

·         1870-74 között négy éven át tanított a székesfehérvári reáliskolában. Első tudományos próbálkozásai ezekre az évekre nyúlnak vissza. A népiskolák számára 1872-ben a "Természettan elemei" címmel tankönyvet adott ki.

·         1874-1880 között a Batthyány gróf három gyermekének középfokú képzésére vállalkozott, és e feladatának köszönhetően egyfelől jól berendezett fizikai laboratórium állt rendelkezésére, másfelől pedig többször alkalma nyílt arra, hogy elkísérje a családot külföldi útjaira, ahol is kapcsolatba kerülhetett híres francia matematikusokkal. Franciaországban kapcsolatba került ismert francia matematikusokkal, akiknek hatására figyelmét 1887-ig a matematika kötötte le.

·         1880-ban visszatért a fővárosba, ahol 1881-ben mennyiségtanból, mint főtárgyból, természettanból és csillagászatból, mint melléktárgyakból doktori címet szerzett. Még ugyanabban az évben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert az imaginárius változók elméletéből (ez a mai komplex függvénytan).

·         1887-es év fordulópont volt az életében. Ez év januárjában meghívást kapott a tizenöt évvel korábban alapult Kolozsvári Egyetem matematikai fizika tanári pozíciójának betöltésére, és 1915-ös nyugdíjba vonulásáig ott is maradt, mint igen népszerű oktató.

·         Tudósi tevékenysége mellett nagy hangsúlyt fektetett pedagógusi feladatainak ellátására is.

·         Hét alkalommal volt a matematikai és a természettudományi kar dékánja, ötször pedig perdékánja, valamint egy-egy alkalommal rektora, illetve prorektora. Komoly elősegítője volt annak, hogy a kar európai színvonalra emelkedhetett.

·         A matematikával akkor ismerkedett meg mélyebben, amikor a Batthyány-családdal Franciaországba utazhatott, ahol kapcsolatba került élvonalbeli matematikusokkal. Az újonnan támadt érdeklődésének köszönhető, hogy doktori címét matematikából szerezte meg, és pályafutásának ezt a szakaszát főként a matematikusi tevékenység jellemezte. Érdeklődése átfogta a matematika szinte minden területét. Francia folyóiratokban jelentetett meg cikkeket, melyeket világhírű matematikusok méltattak. Egy színvonalas algebrai művet németről magyarra fordított, és a fordítást saját eredményeivel egészítette ki.

·         1892-ben azt a megbízatást kapta, hogy képviselje egyetemét Pádovában, a Galilei tanszékfoglalásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, ahol is az ottani egyetem díszdoktorává avatta.

·         1895-ben nevéhez fűződik a Carathéodory-elvet is megelőző Farkas-féle entrópiatétel kidolgozása, valamint a lineáris egyenlőtlenségek vizsgálata kapcsán kidolgozott, később a lineáris programozásban is alkalmazott Farkas-lemma (1902).

·         Utazásáról ízes beszámolót tett közzé a Természettudományi Közlönyben. Ez az epizód lelkes elméleti mechanikai kutatásba vezette őt, és ennek legnagyobb eredménye a lineáris differenciálegyenlőtlenségek megoldhatóságára vonatkozó tétele, melyet a matematikusok, azóta is az ő nevével fémjeleznek világszerte (ugyanis a tétel elengedhetetlenül fontos a programozás elméletében).

·         A mechanika mellett a fizikai kémia és elektrodinamika kutatásával is foglalkozott, valamint elévülhetetlen érdemeket szerzett a termodinamikában.

·         Számos fizikai terület és eljárás meghonosulását segítette elő, például a differenciális egyenlőtlenségek használatát a mechanikában és a termodinamikában. A Vektortan és az egyszerű inaequatiók tana című könyvének (1900) nagy szerepe jutott abban, hogy Magyarországon érdemleges vektoranalitikai és vektoralgebrai kutatás indult meg.

·         Úttörő vizsgálatokat végzett a Lorentz-transzformációval kapcsolatban, amivel előkészítette a talajt a relativitáselmélet itthoni elfogadásához.

·         Farkas Gyula már csak a magyar tudományos életben betöltött szerepével is kivívta magának azt az érdemet, hogy a legnagyobb hazai tudósok között tartsuk számon, ám a különböző tudományterületeken elért elévülhetetlen önálló eredményei tovább erősítik ezt a véleményünket.

·         A kolozsvári matematikai könyvtárban még ma is megtalálha­tók egyetemi jegyzetei: Analytikus mechanika (1907–1908), Analitikus mekanika (1913–1914), Erőtan (1913–1914), A mekanika alaptanai (1913–1914). Ugyancsak megtalálható a Kolozsváron megjelent Vector-tan és az egyszerű inaequatiok tana című könyve. Ez a vektoranalízis-könyv tartalmazza kutatásainak fontosabb ered­ményeit is.


A szócikkhez társított címkék:
Farkas Gyula , Lorentz-transzformáció , relativitáselmélet
Hirdetés




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink