A földgáz egy színtelen, szagtalan, gáz, egyfajta fosszilis tüzelőanyag. Szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
A földben található, néhány métertől akár 5000 méter mélységig. Nyomása a 300 bart is meghaladhatja. Hőmérséklete, lelőhelytől függően akár 180 °C fok is lehet.
Felismerhetőségére és szagosítására etil-merkaptánt, vagyis etántiolt használnak, mely kellemetlen, jellegzetes szagúvá teszi.
A földgáz nem mérgező, a sűrűsége kb. 0,68 kg/m3. Így könnyebb a levegőnél, melynek sűrűsége 1,293 kg/m3. Égése során kék lánggal ég. korom, hamu, káros égéstermék nélkül, kevés szén-monoxid és kéndioxid kibocsájtással. Egyike a legtisztább energiahordozóknak.
Robbanóképes elegyet alkot, ha 5-15% között levegővel keveredik. Legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595-645 °C között található, amely függ a gáz összetételétől, nyomástól és az alsó robbanáshatártól.
A földgáz nem azonos a folyékony kőolajgázzal, vagyis a TNT, propán-bután gázzal. Az ugyanis kőolaj feldolgozásának a terméke, amiket tartályokban és palackokban tárolnak. Ez a gáz nehezebb a levegőnél.
Története:
Időszámításunk előtt a kínaiak bambuszcsövekben vezetett földgázt használtak a templomok megvilágítására.
Az újkorban az USA-ban, Fredóniában kezdtek el földgázt alkalmazni a 19.században fűtési célra. 1884-ben 23 km-es vezeték segítségével Pittsburg-be juttatták a földgázt, ahol fűtés mellett világításra is használták. 1950-ig az USA volt a földgáz egyedüli kitermelője, majd következett Oroszország, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, Németország, Románia, Olaszország, Mexikó, Venezuela, Algéria, Nigéria, Indonézia, Malajzia és végül a Közép-Kelet országai,
A földgáz összetétele a következő:
- Metán 97%
- Etán 0,919%
- Propán 0,363%
- Bután 0,162%
- Szén-dioxid 0,527%
- Oxigén 0 – 0,08%
- Nitrogén 0,936%
- Nemesgázok nyomelemenként találhatóak benne.
Forgalmazás, szállítás, előkészítés:
A gázelőkészítést, vagyis a tisztítást követően a földgáz nagy átmérőjű nemzetközi szállító vezetékrendszereken, illetve folyékony halmazállapotban speciális tartályhajókon jut el a gázszállító rendszerekig, majd gázelosztó vezetékek segítségével a kereskedőkön keresztül a fogyasztókig. Nagy távolságra sokkal hatékonyabb a szállítása, mint az elektromos áramnak. Tárolható és kevés hálózati veszteséggel jár.
A propán-bután gázt, vagyis az LPG-t cseppfolyósítva, palackozva forgalmazzák. Fűtőanyagként, kémiai alapanyagként és üzemanyagként is alkalmazzák.
Elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználási helyre, de a cseppfolyós szállítás is elterjedt az utóbbi időben, azonban ez lényegesen költségesebb eljárás-