A termálvíznek nevezünk minden olyan felszín alatti eredetű vizet, melynek kifolyó, vagyis a felszínen mért hőmérséklete a 30°C, vagy annál magasabb.
A termálvizet többek között fűtésre is felhasználják, mint megújuló, geotermikus energia.
A termálvíz kitermelésének költségei:
A vízgazdálkodási törvény szerint (1995.évi LVII: törvény):
A vízhasználó a vízügyi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
Bányatörvény is vonatkozik a kitermelt geotermikus energiára (1993. évi XLVIII. törvény):
A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés illeti meg. Bányajáradékot köteles fizetni a geotermikus energiát kitermelő.
A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a.
Termálvíz felhasználása:
Geotermikus energiát sokféleképpen lehet hasznosítani: belső terek fűtésére, melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban is. A fűtési felhasználása az energia árak növekedésével egyre jobban előtérbe kerül. Termálvízzel akár egész háztömbök is fűthetőek, amire Budapesten és az ország néhány nagyobb városában már a ’50-’60-as évektől találunk példákat.
A termálvíz higiéniás célú felhasználásának a feltétele, hogy minőségi és bakteriológiai paraméterei megfeleljenek az előírtaknak.
Magyarországon már 1980-ban 748,000m2 növényházfelületet és 1,064 millió m2 fóliaház felületet fűtöttek termálvízzel.
Magyarországon a geotermikus gradiens és a mért hőáram-értékek mind jóval meghaladják a világátlagot. Az ország felszínén kb. 10 °C a középhőmérséklet. Az említett adottságok következtében 1 km mélységben 60, 2 km mélységben pedig már 170 °C a kőzetek és az azokban elhelyezkedő víz hőmérséklete. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb, mint az országos átlag. A hévíz kutakban felfelé haladó víz a kutak csövezése mentén lehűl, ezért a felszínen a vízhőmérséklet ritkán haladja meg a 100 °C-ot.
A termálvíz kinyeréséhez egy erre alkalmas kutat kell fúrni, egy visszasajtoló kutat, amely képes arra, hogy a biztosítsa a folyamatos működést.