Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Galileo Galilei 1564. február 15-én született Olaszországban, Pisa-ban és 1642. január 8-án hunyt el. Természettudós volt. Giulia Ammannati és Vincenco Galilei zenetudós fia.

Orvosi tanulmányokat folytatott, de anyagi gondok miatt ezt abba kellett hagynia. Ezután áttért a matematikára és a természetfilozófiára. 1589 – 1592-ig matematikát tanított.

1610-ig Padovában mechanikát, geometriát és csillagászatot tanított és emellett mechanikai kísérleteket folytatott. Közben megépítette termoszkópját és iránytűket gyártott, melyekhez kézikönyvet írt.

1594-ben sikerült szabadalmaztatnia a vízemelő gépét.

 

Munkássága

Munkássága a fizika, matematika és a csillagászat területén bizonyult a legértékesebbnek.

 

Matematika:

A kísérleti fizikában újítónak számítottak matematikai alkalmazásai, de eljárásai hétköznapiak voltak. Legnagyobb matematikai felfedezése, hogy: a legtöbb egész nem négyzetszám, mégis ugyanannyi egész szám van, mint négyzetszám. 250 évvel később ezt a feltételezett ellentmondást Georg Cantor feloldotta.

 

Fizika:

Galilei fizikai munkássága a testek mozgásán a klasszikus mechanika előfutára, melyet később Newton fedezett fel.

Kitalált a gyorsulásra egy matematikai törvényt, melynek lényege, hogy a gyorsulás teljes útja, nyugalomból indulva, az idő négyzetével arányos. Bizonyította, hogy a testek addig megőrzik a sebességüket, amíg egy másik erő nem hat rájuk. Ezzel megcáfolta Arisztotelész hipotézisét.

1600-as évek elején Galilei foglalkozott a fény sebességének mérésével, de nem járt sikerrel.

Rájött, hogy a hangnak is van frekvenciája.

Klasszikus relativitáselméletben is előrelépés volt, amikor Galilei megállapította, hogy egy test sebességét nem tudja senki megállapítani viszonyítási pont nélkül. Később Einstein ezt továbbfejlesztette.

 

Csillagászat:

Galilei írt először arról, hogy távcsövet használt az égbolt vizsgálatára. Bár nem ő találta fel, de ő készített egy 8-szoros, később pedig egy 20-szoros nagyítású darabot. 1609. augusztus 25-én mutatta be a velencei törvényhozóknak az első távcsövét.

1610. márciusában egy értekezésben a Sidereus Nuncius-ban publikálta csillagászati észrevételeit.

1610 elején felfedezte a Jupiter négy holdját és megismerte azok mozgását.

A Szaturnusz gyűrűit is ő észlelte, de természetét nem ismerte fel egyértelműen.

Az első között figyelte meg a napfoltokat és a hegyeket, valamint a krátereket a Holdon.

1612-ben felfedezte a Neptunuszt, de nem tudta, hogy egy bolygó, így nem tulajdonított nagy jelentőséget neki.

 

 

Az egyház Galilei ellen volt, mivel a bolygókkal kapcsolatos kutatásai, miszerint a Föld és az égitestek mozognak, ellentétesek voltak az egyház hitével.


A szócikkhez társított címkék:
Galileo Galilei , gyorsulás törvénye , hangfrekvencia , távcső , vízemelő gép




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia