Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A geotermikus hőszivattyú egy olyan rendszer, ami képes a geotermikus energiát hasznosítani.

A geotermikus hőszivattyú árammal működik.

A szondák függőlegesen (függőleges kollektoros rendszer), vagy vízszintesen (vízszintes kollektoros rendszer) helyezkedhetnek el a földben. Ezek a szondák összegyűjtik a föld hőjét, majd szigetelt csővezetékkel elszállítják a hőszivattyúhoz.

Függőleges talaj szonda:

12 cm-es átmérőjű lyukat fúrnak a talajba. A talaj összetételétől függően 30-100 méter mélyre és ebbe helyezik bele a szondát. A fúrásnak vannak költségei és engedélyhez kötött. Előnye azonban, hogy a kút csupán 2 négyzetméteres aknát igényel, így nincs szükség nagy rombolásra. Befedés után füvesítésre alkalmas terület lesz, így esztétikai szempontból is előnyös.

Vízszintes talaj kollektor:

A vízszintes szonda esetében nem kell fúrást végezni, hanem mint egy hálót a földkéreg alá 1-1,5 méter mélyre be lehet tenni. Itt valójában a napsugárzásból adódó felszínhez közeli hőenergiát nyerünk. E-fölé azonban nem lehet semmit építeni, ugyanis a talaj nedvességének nagy szerepe van a szonda jó működéséhez. Amennyiben a talaj kiszárad, a rendszer hatásfoka nagymértékben romlik. Hátránya, hogy nagy helyigényű. Kb. a fűtött lakás-négyzetméter 1,5-2 szerese, a lakás hőszigetelési adottságainak függvényében.

Ezek mellett létezik még levegő szonda és kút szonda is.

A kút szonda egyszerű megoldás, ha a közelben van fúrt kút, ugyanis akkor abba helyezik bele a szondát.

A levegő szondánál a levegőből nyerik a hőt. A levegő rossz vezető, ezért nagyra kell méretezni a rendszert és a hatásfok is gyengébb lesz. Olcsóbb megoldás, viszont pl. télen ha a hőmérséklet túl alacsony, akkor nem lehet hőt kinyerni ebből a rendszerből.

A geotermikus hőszivattyú viszonylag alacsony hőmérsékletű vízből képes meleg vizet előállítani. Kb. 12-16 °C fokos vizet hoz a felszínre a hőszivattyúba, majd ebből 45-55 °C fokos vizet képes az előállítani. Ez felhasználható fűtésre, meleg víz használatára, medencék fűtésére, de még hűtésre is.

Előnye a rendszernek, hogy sem időjáráshoz, sem napszakhoz nem kötött, mint általában az alternatív energiák többsége.

Hátránya, hogy árammal működik. Fűtés, gázszámla nem lesz, viszont az áram számla megemelkedik, kb. a megspórolt gázszámla 30-40%-ával, tehát a hagyományos fűtéshez viszonyítva a megtakarítás 60% körül mozog.

A hőszivattyú típusai:

-          víz fűtötte (víz)

-          víz fűtötte (levegő)

-          levegő fűtötte (levegő)

-          levegő fűtötte (víz)

Geotermikus rendszereknél a lapradiátorok nem megfelelőek. Ajánlott a padlófűtés, vagy a fal és mennyezetfűtés.


A szócikkhez társított címkék:
geotermikus , hőszivattyú , szivattyú
Hirdetés




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink