A geotermikus hőszivattyú egy olyan rendszer, ami képes a geotermikus energiát hasznosítani.
A geotermikus hőszivattyú árammal működik.
A szondák függőlegesen (függőleges kollektoros rendszer), vagy vízszintesen (vízszintes kollektoros rendszer) helyezkedhetnek el a földben. Ezek a szondák összegyűjtik a föld hőjét, majd szigetelt csővezetékkel elszállítják a hőszivattyúhoz.
Függőleges talaj szonda:
12 cm-es átmérőjű lyukat fúrnak a talajba. A talaj összetételétől függően 30-100 méter mélyre és ebbe helyezik bele a szondát. A fúrásnak vannak költségei és engedélyhez kötött. Előnye azonban, hogy a kút csupán 2 négyzetméteres aknát igényel, így nincs szükség nagy rombolásra. Befedés után füvesítésre alkalmas terület lesz, így esztétikai szempontból is előnyös.
Vízszintes talaj kollektor:
A vízszintes szonda esetében nem kell fúrást végezni, hanem mint egy hálót a földkéreg alá 1-1,5 méter mélyre be lehet tenni. Itt valójában a napsugárzásból adódó felszínhez közeli hőenergiát nyerünk. E-fölé azonban nem lehet semmit építeni, ugyanis a talaj nedvességének nagy szerepe van a szonda jó működéséhez. Amennyiben a talaj kiszárad, a rendszer hatásfoka nagymértékben romlik. Hátránya, hogy nagy helyigényű. Kb. a fűtött lakás-négyzetméter 1,5-2 szerese, a lakás hőszigetelési adottságainak függvényében.
Ezek mellett létezik még levegő szonda és kút szonda is.
A kút szonda egyszerű megoldás, ha a közelben van fúrt kút, ugyanis akkor abba helyezik bele a szondát.
A levegő szondánál a levegőből nyerik a hőt. A levegő rossz vezető, ezért nagyra kell méretezni a rendszert és a hatásfok is gyengébb lesz. Olcsóbb megoldás, viszont pl. télen ha a hőmérséklet túl alacsony, akkor nem lehet hőt kinyerni ebből a rendszerből.
A geotermikus hőszivattyú viszonylag alacsony hőmérsékletű vízből képes meleg vizet előállítani. Kb. 12-16 °C fokos vizet hoz a felszínre a hőszivattyúba, majd ebből 45-55 °C fokos vizet képes az előállítani. Ez felhasználható fűtésre, meleg víz használatára, medencék fűtésére, de még hűtésre is.
Előnye a rendszernek, hogy sem időjáráshoz, sem napszakhoz nem kötött, mint általában az alternatív energiák többsége.
Hátránya, hogy árammal működik. Fűtés, gázszámla nem lesz, viszont az áram számla megemelkedik, kb. a megspórolt gázszámla 30-40%-ával, tehát a hagyományos fűtéshez viszonyítva a megtakarítás 60% körül mozog.
A hőszivattyú típusai:
- víz fűtötte (víz)
- víz fűtötte (levegő)
- levegő fűtötte (levegő)
- levegő fűtötte (víz)
Geotermikus rendszereknél a lapradiátorok nem megfelelőek. Ajánlott a padlófűtés, vagy a fal és mennyezetfűtés.