Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A hangszigetelés egyre fontosabbá válik mindenki életében, hiszen a világ egyre zajosabb és a nyugalomhoz, a kellemes pihenéshez csendre van szükség.

Három különböző hangot különböztethetünk meg egy épületen belül:

-          léghang: a lakásban általunk, vagy a szomszéd által keltett, esetleg az utcáról beszűrődő kültéri zaj

-          kopogó-hang: a felettünk lépkedők, a lépcsőn haladók és a háztartási gépek által keltett zaj

-          rezgés: légkondicionáló berendezések, szerelvények, repülőgépek által keltett zaj

Ezek alapján, és ezek ellen lehet védekezni különböző hangszigetelési eszközökkel, technikákkal.

Szót ejthetünk léghang gátlásról, lépéshang gátlásról, épületszerkezetek hanggátlásáról.

Három hangszigetelési módról beszélhetünk a megoldandó fő problémákat tekintve:

1. hangszigetelés mód: A legáltalánosabb eset, amikor saját területünket (lakásunkat, birtokunkat) kívánjuk megvédeni a kívülről jövő hangoktól. Ezek közé tartozik az is, amikor lakótömbben a szomszédos, illetve az alsó, felső lakás felől kívánjuk elszigetelni magunkat, illetve a tömb általános zajairól (pl. csővezetékek zúgásáról) akarjuk leválasztani saját lakásunkat.

2. hangszigetelés mód: Amikor saját lakásunk zajától szeretnénk megvédeni a külvilágot; hangszigetelni akarjuk nappali szobánkat, hogy zavartalanul élvezhessük kedvenc zenéinket.

3. hangszigetelés mód: Olyan hangszigetelés, ahol se ki, se be nem juthat zaj, és fontos a belső tér akusztikája is. Ilyen pl. egy hangstúdió hangszigetelése.

A hangszigetelés lépései, főbb jellemzői:

A lakás hangszigetelésének első lépése, csakúgy, mint a hőszigetelésnél a résszigetelés. A nyílászárók megfelelő előkészítése nélkül a végeredmény elmaradhat a vártaktól. A nyílászáró tokok réseit, hézagait habszivaccsal, poliuretán habbal, szilikon tömítőmasszával kell kitölteni. Kerülendő az ajtók és az ablakok záródó felületein előforduló hézagok is. Ezek kijavítására alkalmazhatunk rugalmas hézagkitöltőt, ragasztható-, vagy horonyba szorítható gumi- és műanyag tömítéseket.

Figyelmet kell fordítani a hangvisszaverődésre. A tömör, sík és nagy felületekről a beeső hang minimális elnyelődés mellett verődik vissza. Ez lehetőséget biztosít az épületek „árnyékolására”. Egy tömör kerítéssel, vagy az épület homlokzatát védő átlátszó, plexi lemezzel elérhető ez a hatás.

A második lépés a hangelnyelés biztosítása. Megfelelő anyagban a hang hővé alakul és felemésztődik. Ezért a szálas szerkezetű hőszigetelő anyagok – mint a kőzetgyapot és az üveggyapot – alkalmazható erre. A kopogó hangok elnyelésére a polietilén hab is alkalmas.

Külső szigetelésnél a homlokzati hő- és hangszigetelés legjobb megoldása a kívülről felszerelt szálas szigetelő paplan és az azt befedő szilárd borítás, mint a burkolólapok, vagy vakolat. Ez visszaveri a hang nagy részét, a maradékot pedig elnyeli.

Belső hangszigetelésnél a következőképpen épül fel a megfelelő falazat és burkolat:

A falra, fa tetőlécből, vagy fém tartóprofilokból egy tartó rácsszerkezetet kell felerősíteni, a rács közökbe pedig egy szálas szerkezetű szigetelőanyag kerül, majd rá a gipszkarton borítás. A szigetelőanyag vastagsága határozza meg a hangszigetelő hatást. Ennek a megoldásnak a gyenge pontja, hogy hanghidak alakulhatnak ki a rögzítési helyeken és a rácsszerkezetben. A burkolóelemek hézagait is érdemes rugalmas tömítőanyaggal kitölteni.

A teljes hatás eléréséhez a födém szigetelése is elengedhetetlen. Álmennyezetet kell kialakítani ugyancsak szigeteléssel.

A fenti szintekről hallatszó kopogó hangok elnyelését a felső szint padlózatának szigetelésével érhetjük el. Ezek az ún. úsztatott rendszerek. Itt a szilárd vasbeton födémszerkezetre egy rugalmas anyagréteg kerül, és erre telepítik a padlózatot. Ezzel a hanghidak kialakulása megelőzhető.

A mai modern tömb- és társasházakban a lakásokat sok esetben valamilyen technológiai vezeték köti össze. Ilyenek lehetnek a konnektor süllyesztékek a válaszfalakban, kábeltévé vezetékek, központi elszívók, szerelőaknák, melyek közvetlen akusztikai kapcsolatot hoznak létre a lakások között. Hasonló a csővezetékekben áramló víz zörejei is. Ezeket az átkötő nyílások eltömítésével, gipsszel, purhabbal, habarccsal szüntethetjük meg. Lényeg a légmentes záródás.


A szócikkhez társított címkék:
decibel , hangerő , hangszigetelés
Hirdetés




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink