Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Heinrich Hertz
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-10-26 17:01:59
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Heinrich Rudolf Hertz (1857. február 22., Hamburg – 1894. január 1., Bonn)
német fizikus

 
Heinrich polgári családból származott. Építészmérnöknek készült, először a drezdai műegyetemen, majd a müncheni egyetemen tanult tovább.
1878-ban már Helmoltz asszisztenseként dolgozott Berlinben. Ebben az évben fordult a természettudományok felé.
1879-ben pályadíjat nyert az egyetemen egy filozófiai fakultáción.
1880-ban magna cum laude doktorált, doktori dolgozatát is ekkor írta az „elektromágneses indukció forgó testekben”címmel.
1882-ben megfigyelte, hogy a katódsugarak képesek a vékony fémfólián is áthatolni.
1886-ban kinevezték  a karlsruhei műszaki egyetem professzorának.
1887-ben kimutatta az elektromágneses hullámok létét és azt, hogy a fényhullámokkal megegyezően viselkednek. Ebben az évben fogalmazta meg  a fényelektromos hatást is.
1890-ben megjelent  „A nyugvó testek elektrodinamikájának alapegyenleteiről” című üdítő könyve. Ezzel fogadtatta el Európában Maxwell elméletét.

Heinrich adott le, és fogott fel elsőként rádióhullámokat, megmérte az [elektromágneses hullám]oknak a hullámhosszát és sebességét, és kimutatta, hogy rezgésük, visszaverődésük és törési képességük megegyezik a fény és hőhulláméval.
Munkásságával ő fektette le a rádiózás, televíziós, a radar és a mikrohullámú sütő alapjait.

 






Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink