Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Hold
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-06-27 18:00:58
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

 A Hold a Föld kísérő holdja, mely 384.402 km távolságra található bolygónktól és elliptikus pályában kering a Föld körül. A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. A Hold szeizmológiailag csendes égitest, kevés és gyenge rengésekkel.

A Holdnak is van gravitációs mezeje, ez azonban a masconok miatt nem homogén. Mágnesen mezeje nincs, de gyenge, helyi mágnese terek fellelhetőek benne. Nincs rajta globális északi és déli mágnese irány, tehát nem dipól jellegű.

Felszínén megfigyelhető ritka légkör.

 

A Hold méretei és további adatai:

-          átmérője: 3476 km

-          tömege: 0.07349 1024 kg

-          térfogata: 2.1968 1010 km3

-          egyenlítői sugár: 1737.4 km

-          sarki sugár: 1737.4 km

-          átlagos sűrűség: 3340 kg/m3 (a második legsűrűbb hold a Naprendszerben Io, a Jupiter egyik holdja után)

-           

A Hold kialakulása:

A Hold kialakulására több elmélet is van. Biztosat azonban nem tudunk. Legnépszerűbb elmélet, hogy a Földbe egy Marsnyi méretű meteorit csapódott és ennek hatására nagy mennyiségű anyag repült ki a világűrbe, amiből összeállt a Hold.

Másik elmélet, hogy a Föld tömegvonzása miatt befogta az arra elhaladó Holdat. Valamint az elméletek között szerepel, hogy a Föld és a Hold kettősbolygóként jött létre a Nap létrejötte után hátramaradt törmelékből.

 

 

 

A Hold felépítése:

A Hold egy differenciálódott égitest, melyben fellelhető a kéreg, a köpeny és a mag. Vizsgálatok kimutatták, hogy a holdfelszínen olivin, piroxének és könnyű kristályos kőzetek, anortozitok találhatóak.

 

A Hold kérge egyenetlen vastagságú. A Föld felőli része 19 km, a másik oldala 50-60 km vastag. Főleg bazalt alkotja a holdtengereket, a felföldeket pedig breccsa, ami a a becsapódások miatt keletkezett kőzet.

A Hold északi pólus krátereinem, a kéregben vizet találtak. Ennek eredetét még nem tudjuk. Mennyisége 600 millió köbméter körülbelül.

 

A Hold köpenye két részre osztható:

-          felső köpeny: szilárd

-          alsó köpeny: részben olvadt

A köpeny kb. 1200 km vastag, melynek fele az olvadt rész. Anyaga oxigén, magnézium, vas, kalcium, szilikátok, alumínium, titán, urán, kálium, hidrogén.

 

A Hold magja mindössze 450-500 km átmérőjű, ami kicsinek mondható.

A mag két részből áll:

-          belső mag: 150-160 km vastag, szilárd

-          külső mag: 300-350 km vastag, olvadt kőzetek alkotják

Felépítését tekintve vas és kén található benne. Kőzeteinek összetétele hasonlít a Földéhez, de kevesebb vas található benne és víz is elenyésző.

 

A Hold domborzatán ötféle felszíni formát különböztetünk meg:

-          körülsáncolt síkságok: Becsapódások során keletkezett medencék kör, vagy sokszög alakúak, melyek közepe a feltört bazaltláva miatt sima felületűek.

-          gyűrűhegységek: A becsapódási medencék mellett gyűrű, vagy körív formájában futó hegységek. A becsapódás által kidobott anyagok összegyűrt kőzettáblái ezek, melyek hegyláncokat alkotnak. Ezek nagysága a síkságokhoz képest akár a 6000 méter magasságot is elérhetik.

-          kráterek: nagyságuk változó, akár 200-300 km átmérőjűek is lehetnek

-          hasadékvölgyek: Lávasíkságokon keletkeznek.

Lehetnek Sinus-rianások, melyek kacskaringósan húzódnak végig egy sík lávaterületen. A láva lehűlésekor keletkező Radiális hasadékok a megszilárduló kőzet összehúzódásakor és meghasadásakor jönnek létre. Valamint a Vetődések, melyek olyan süllyedések, amik belső erő hatására jönnek létre. Ezeknek csak az egyik oldalán magasodik akár több száz méteres sziklafal.

-          dómok: Kerek dombok, melyek nagysága néhány száz méter, átmérője pedig 10-15 km. Tetején a vulkánokhoz hasonlóan, akár 1000 méter átmérőjű bemélyedés figyelhető meg.

 

Érdekesség:

Árapály jelenség és a Hold kapcsolata:

A tenger vízszintjének ritmikus emelkedése és apadása, valamint a Hold között kapcsolat lelhető fel. A Hold gravitációs vonzásának hatására a földfelszín Hold felé mutató része kissé megemelkedik. Főként a tengervíz, mivel az könnyebben vált alakot. Hullámhegyet alkotnak. A mögötte és előtte 90 °-ra levő területek pedig lesüllyednek. A hullámhegy a dagály, a hullámvölgy pedig az apály.






Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink