Az épületek egészséges életterének legfontosabb tényezője a hőmérséklet-páratartalom mikroklíma. 50-50 %-os relatív páratartalom ajánlott egészségügyileg, ez megakadályozza a légutak kiszáradását, azonban penészképződéshez vezet, főleg a hűvös, nem szellőztetett helyiségek sarkaiban, küszöbök közelében és a mennyezeten. Ennek pedig az a következménye, hogy a lakosság fogékonyabb lesz a betegségekre, gyakori rosszullétek, allergia és légcsőgyulladás léphet fel. Napjainkban a túl jól szigetelt ablakrések következtében ez a probléma nagyon megnövekedett. A magasabb relatív páratartalom (60 % felett) következtében jelentősen megnövekszik a mikroorganizmusok száma, és ezek nem pusztulnak el. Az alacsonyabb páratartalomnál 30-40 % viszont a túlélő mikroorganizmusok száma jelentősen lecsökken. Csökkenő páratartalomnál jelentősen kisebb az atkák előfordulása a textíliákban, és emiatt az asztmás megbetegedések száma is csökken.
Az energiaköltések csökkentése érdekében az épületeket ma már tömören építik, ami azt jelenti, hogy a teljesen tömör, fokozott légzárású ablakok, ajtók, födém és falak takarékoskodnak a hővel és gondoskodnak a megfelelő zajvédelemről is.
Emiatt alakult ki tehát a már fenn említett magas páratartalom, viszont ez egészségügyi problémákhoz vezethet. Az szellőztető rendszerek azonban biztosíthatják, hogy a ház helyiségének a levegője mindig friss legyen, anélkül, hogy folyamatosan az ablakon kéne szellőztetnünk.
A hővisszanyeréses szellőztető berendezések folyamatosan frissítik a helyiségek levegőjét, és hőcserélés révén javítják az összenergia-mérleget. Fontos az is, hogy a tömören lezárt épületben ellenőrzött, egészséges klímát biztosít.
Tehát a szellőztető rendszer biztosítja a családi házak, valamint a többemeletes lakótömbi házak kiegyenlített szellőztetését a keletkező hulladékhő visszanyerésével egyetemben, továbbá lehetőség nyílik a bevezetett friss levegő előmelegítésére a téli, illetve előhűtésére a nyári időszakban. Mindez a rendelkezésre álló belső és külső energia-visszanyerési lehetőségek maximális kihasználásával. A rendszer biztosítja a friss, szűrt levegő bevezetését minden lakótérbe, konyhába, valamint biztosítja az elhasznált levegő elszívását a szociális helyiségekből, a mosdóból, a fürdőszobából és a konyhából.
Az alacsony energiaigényű házak esetében a szellőztető rendszer kiegészíti a hagyományos fűtőrendszert (központi fűtés, padlófűtés stb.).
A passzív házak esetében, amelyek nem rendelkeznek hagyományos fűtési rendszerrel, elegendő a bevezetett levegő utánfűtése hőcserélőn keresztül, esetleg kandallóbetét vagy más hőforrások alkalmazásával.
