ifj. Rubik Ernő Kossuth-díjas magyar építész, feltaláló, tervező.
1944. július 13.-án született Budapesten. Egyetemi tanulmányait először a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán kezdte, itt 1967-ben végzett. Majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult.
1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, adjunktus, majd docens lett.
Az 1980-as években főszerkesztője lett az „…És játék” című lapnak, 1983-ban pedig saját vállalkozást alapított. Rubik Stúdió név alatt alapította, itt bútorokat és játékokat tervezett. 1982-1988 között létrehozott 3 alapítványt is.
1987-től címzetes egyetemi tanár, majd 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke. Ezen belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, ahol a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiakat és iparművészeket támogatta.
Jelenleg a Rubik Stúdiót vezeti, valamint játékszoftverek fejlesztésével és építészeti témákkal foglalkozik.
Munkásságát 1983-ban Állami Díjjal, 1995-ben Gábor Dénes-díjjal ismerték el.
Világhírnevét az 1976. október 28-án közzétételre került „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentés hozta meg neki. Ez később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven.
Ifj. Rubik Ernő 1944. július 13-án, Budapesten született.
Apja, idősebb Rubik Ernő (Pöstyén, 1910. november 27. – Budapest, 1997. február 13.) gépészmérnök és pilóta volt. A legismertebb magyar repülőgép-tervező. Anyja költő volt.
Ernő a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1967-ben építészmérnöki diplomát szerzett. 1971-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, ahol szobrászatot, majd építészetet tanult. 1968-1975 között építész-tervezőként dolgozott. 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskola tanársegédje, majd adjunktusa, végül docense lett. A nyolcvanas évek elején az „És játék” című lap főszerkesztőjeként dolgozott. 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. Létrehozott egy alapítványt is, amivel a magyar feltalálókat segíti. 1987-ben lett címzetes egyetemi tanár, 1990-tol ő a Magyar Mérnök Akadémia elnöke lett, ahol 1996 óta tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Világhírnevét az 1976. október 28-án közzétételre került „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentés hozta meg neki. Ez később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven.
Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint szoftver- és építészeti témákkal és számítógépes játékok készítésével foglalkozik.
1983-ban a Magyar Népköztársaság Állami Díjával, 1978-ban a BNV-díjjal, 1995-ben életművéért Gábor Dénes-díjjal, 1996-ban Jedlik Ányos-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal és 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal és a Prima Primissima díjjal tüntették ki.
Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik:
- bűvös kocka (Rubik-kocka), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el
- a Kígyó (1977)
- bűvös négyzetek (1985)
- bűvös dominó
- Sudokube
- Rubik-óra
- a 2009-ben Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb
