Régebben gázsűrítőnek hívták. Lényegében a kompresszor egy olyan gép, ami erőgéppel meghajtva növeli egy gáz nyomását és csökkenti a térfogatát. Működésük hasonló a szivattyúkéhoz. Mindkettő növeli a közeg nyomását, illetve mindkettő képes csővezetéken keresztül a közeg szállítására. Míg azonban a szivattyúk összenyomhatatlan folyadékokkal dolgoznak, addig a kompresszorok összenyomható gázokat szállítanak.
A kompresszorok főbb típusai:
Térfogatkiszorításos elven működő kompresszorok
Forgattyús mechanizmust használó kompresszorok
- Dugattyús kompresszor
- Membrán kompresszor
Rotációs kompresszorok
- Csúszólapátos kompresszor
- Csavarkompresszor
- Roots-kompresszor
- Enke-kompresszor
- Forgókarmos kopmpresszor
- Vízgyűrűs kompresszor
- Spirálkompresszor
Áramlási elven működő kompresszorok
- Radiális („centrifugál”) kompresszor
- Axiális kompresszor
Amikor egy gáz átáramlik a kompresszoron és megnő a nyomása, akkor fel is melegszik. Ha tökéletesen hőszigetelve lenne a kompresszor, akkor egy olyan folyamat zajlana le, amelynek során entrópiája nem változna meg. Mindig vannak veszteségek a valóságos esetekben, emiatt a folyamat még az áramlási elven működő kompresszoroknál is politropikus. Az alábbi egyenlet írja le a folyamat állapotváltozását:
Ahol:
- T1, T2: a gáz abszolút hőmérséklete a kompresszor előtt és után,
- p1, p2 : a gáz nyomása a kompresszor előtt és után,
-
: az adiabatikus kitevő, - cp, cv : a gáz fajhője állandó nyomáson és állandó térfogaton.