Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Kondenzvíz
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-10-18 16:36:09
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A készülék elpárologtatójára lecsapódó vízpára a klíma működése során. A klimatizált helyiség levegőjéből származik. A páralecsapódás elkerülhetetlen, ugyanis a párologtatónak sokkal hidegebbnek kell lennie a helyiség levegőjénél, ahhoz, hogy a kívánt teljesítményt produkálhassa.


Több tényezőtől függ a hűtőközeg elpárolgási hőmérséklete, de általánosságban 0 és 7 fok között mozog. A hűtőtest felületi hőmérséklete nem sokkal magasabb ilyenkor, tehát a páralecsapódás evidens, mivel a klimatizált helyiség magas páratartalmú levegője ezen az alacsony hőmérsékletű hűtőtesten áramlik keresztül.


Kisebb lehet a páralecsapódás az [inverter]es klímáknál, amikor a teljesítmény visszaszabályozott állapotában üzemel a klíma, de teljesen megszüntetni egyik esetben sem lehet. Az [inverter]es klímák nem szárítják annyira a levegőt, emiatt alacsonyabb lehet a kondenzvíz mértéke.


Már a kültéri egységben elkezdődik a hűtőközeg elpárolgása a [split klímá]knál, ugyanis itt kap helyet a fojtószerv (kapilláris cső, vagy expanziós szelep). Emiatt szigetelni kell a hűtőközeg csővezetékeket, hogy a páralecsapódás csak a beltéri egység hőcserélőjén képződhessen.  


Az üzembe helyezésnél nagyon oda kell figyelni a kondenzvíz elvezetésére, ugyanis ha nem szakszerűen végzik el, akkor a beltéri egységnél csöpögő víz jelentkezhet. Az elvezető csőnek megfelelő lejtése kell, hogy legyen, és így a beltréi egységből gond nélkül távozhat a pára. A csőszaknál figyelni kell, hogy ne legyen egyetlen emelkedő szakasz sem.
Ha nem oldható meg emelkedő, akkor a kondenzvíz elvezetésére kondenzvíz-szivattyú, vagy cseppszivattyú alkalmazása szükséges. A cseppszivattyúk egészen kis mérettől indulnak, így akár egy oldalfali beltéri egységben is elhelyezhetőek. Akár 12 méteres emelőmagassággal is rendelkezhetnek a cseppszivattyúk, és így tetőre, padlásra, vagy akár a következő szint lefolyójába vezethetjük a klíma kondenzvizét.


Leggyakrabban az elvezetése ereszcsatornába, vagy lefolyóba történik, a szakszerű elvezetésről mindig gondoskodni kell, hogy ne okozhasson kellemetlenséget.


A fűtési üzemben működő készülék elpárologtatója kívülre kerül, és emiatt kondenzvíz a kültéri egységben is képződhet. Erre az esetre egy vízelvezető csonk van képezve a kültéri egységek burkolatán.   


A készülék elpárologtatójára lecsapódó vízpára a klíma működése során. A klimatizált helyiség levegőjéből származik. A páralecsapódás elkerülhetetlen, ugyanis a párologtatónak sokkal hidegebbnek kell lennie a helyiség levegőjénél, ahhoz, hogy a kívánt teljesítményt produkálhassa.


Több tényezőtől függ a hűtőközeg elpárolgási hőmérséklete, de általánosságban 0 és 7 fok között mozog. A hűtőtest felületi hőmérséklete nem sokkal magasabb ilyenkor, tehát a páralecsapódás evidens, mivel a klimatizált helyiség magas páratartalmú levegője ezen az alacsony hőmérsékletű hűtőtesten áramlik keresztül.


Kisebb lehet a páralecsapódás az [inverter]es klímáknál, amikor a teljesítmény visszaszabályozott állapotában üzemel a klíma, de teljesen megszüntetni egyik esetben sem lehet. Az [inverter]es klímák nem szárítják annyira a levegőt, emiatt alacsonyabb lehet a kondenzvíz mértéke.


Már a kültéri egységben elkezdődik a hűtőközeg elpárolgása a [split klímá]knál, ugyanis itt kap helyet a fojtószerv (kapilláris cső, vagy expanziós szelep). Emiatt szigetelni kell a hűtőközeg csővezetékeket, hogy a páralecsapódás csak a beltéri egység hőcserélőjén képződhessen.


Az üzembe helyezésnél nagyon oda kell figyelni a kondenzvíz elvezetésére, ugyanis ha nem szakszerűen végzik el, akkor a beltéri egységnél csöpögő víz jelentkezhet. Az elvezető csőnek megfelelő lejtése kell, hogy legyen, és így a beltréi egységből gond nélkül távozhat a pára. A csőszaknál figyelni kell, hogy ne legyen egyetlen emelkedő szakasz sem.
Ha nem oldható meg emelkedő, akkor a kondenzvíz elvezetésére kondenzvíz-szivattyú, vagy cseppszivattyú alkalmazása szükséges. A cseppszivattyúk egészen kis mérettől indulnak, így akár egy oldalfali beltéri egységben is elhelyezhetőek. Akár 12 méteres emelőmagassággal is rendelkezhetnek a cseppszivattyúk, és így tetőre, padlásra, vagy akár a következő szint lefolyójába vezethetjük a klíma kondenzvizét.


Leggyakrabban az elvezetése ereszcsatornába, vagy lefolyóba történik, a szakszerű elvezetésről mindig gondoskodni kell, hogy ne okozhasson kellemetlenséget.


A fűtési üzemben működő készülék elpárologtatója kívülre kerül, és emiatt kondenzvíz a kültéri egységben is képződhet. Erre az esetre egy vízelvezető csonk van képezve a kültéri egységek burkolatán.
 







Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink