A kőolaj, ás néven ásványolaj egy természetes eredetű termék, amely a Föld szilárd kérgében az élő szervezetek bomlásával és átalakulásával keletkezik. Elhalt tengeri, növényi és állati egysejtű élőlények, planktonok levegőtől elzárt bomlásterméke.
Lelőhelytől függően kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálhatók benne gáznemű és szilárd szénhidrogének, de fő összetevője a folyékony halmazállapotú szénhidrogének. Alkotórészei közé sorolható a kénnel, nitrogénnel és oxigénnel képzett vegyületek.
Fajlagos energiatartalma magas, kitermelése könnyű, szállítható és tárolható. Egyik legfontosabb ásványi erőforrás.
Kőolaj típusai:
Típusa attól függ, hogy milyen szénhidrogén típus a fő alkotóeleme.
- paraffinos (paraffin bázisú)
- nafténes (naftén bázisú)
- aszfalténes (aszfalt bázisú)
- intermediát (átmeneti bázisú)
Származási hely szerint megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West TTexas Intermediate típusokat is, melyek utalnak a minőségre is.
Kőolaj fűtőértéke 10000-11500 kcal/kg, ami 41870-48150 kJ/kg-nak felel meg.
Története:
Az ókorban a föld felszínén, illetve vízkútak fúrása közben fedezték fel. Mezopotámiában gyógyszerként, kozmetikai anyagként, és olajlámpa égőanyagként alkalmazták. Egyiptomban pedig balzsamozás céljából is felhasználták. A középkorban már tengeri csatákban használták a bizánciak és a velenceiek. A 19. századig a természetben előfordult kőolajat kocsikenőcsként,gyógyszerként és világításra használták.
Magyarországon Winterl Jakab vegytantanár vizsgálta először 1788-ban. Párlatokra bontotta a muraközi kőolajat. Az olaj szó 1309-ben jelent meg először a magyar nyelvben.
Eredete:
Eredete nem egyértelműen meghatározható.
Egyesek szerint a kőolaj nem biológiai folyamat eredménye, hanem a Föld keletkezése idején képződött lerakódásokból származik és szivárog a felszín felé. Ezt az elméletet vallja többek között: Lomonoszov, orosz tudós, Mengyelejev, Marcellin Bertholet, illetve Nyikolaj Alekszandrovics Kudrjavcev. Utóbbitól ered a nem biogén elmélet megfogalmazása is. Megvizsgálta a kanadai athabaszkai kátrányhomok olajlerakodásait és kizártnak tartotta, hogy ilyen nagy mennyiségű olajlerakódás biológiai folyamat következménye lehet.
Ezzel ellentétben a biogén elméletet a következő tények alapján állították:
A kőolaj ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint amiket a szerves vegyületek és élőlények. Ilyen a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor. Más arányban tartalmazzák azonban a szerves vegyületek és a kőolaj. Megtalálhatóak a kőolajban az elhalt élőlények maradványai, valamint azonos a nyomelemek és a szén izotópjainak a koncentrációja.
A kőolaj lelőhelye:
Egy szénhidrogénmező 1-2 millió év alatt alakul ki. 600-700 méter magas üledékréteg vastagságot kell elérjen. Nagy szénhidrogéntelepek olyan helyeken találhatóak, ahol a kéregmozgás csekély, így a kőolajcsapdák hosszú élettartamot érhetnek el. Ilyen helyek a nagy szárazföldi táblák üledék rétegei, melyek hegységrendszerek üledékes előtereiben találhatóak.
A Föld kőolajkészletének 70%-a Texas, Venezuela, Karib-tenger, Közel-Kelet, Kaszpi-tenger, Közép-Ázsia, Dél-Kína, Indokína, Indonézia területein található. Ezt az eredményezte, hogy egyenlőtlenül oszlott meg az üledékképződés a Földön a földrészek kialakulása idején fellépő lemeztektonikai mozgások alkalmával.
Kőolajcsapda:
A kőolaj, a keletkezési helyétől általában elvándorol. Azok a geológiai készletek hasznosíthatóak, amelyekben az olaj nagy koncentrációban van jelen. A felhalmozáshoz megfelelő geológiai alakzat szükséges. Ez nevezzük kőolajcsapdának.
Ez a következőképpen néz ki:
- nagy áteresztőképességű (permeabilitású)kőzetet egy nem áteresztő réteg határol felülről
- a nagy áteresztőképességű kőzet lehet homok, szemcsés mészkő, vagy dolomit. Minél repedezettebb, lukacsosabb annál alkalmasabb. Az üres tér az össztérfogatnak 25-40%-a a gyakorlatban.
- dóm alakú (antiklináris) terület, hogy az olaj ne vándorolhasson, hanem halmozódjon
A csapdában általában az olajtartalmú réteg alatt egy vizet, felette pedig egy gázt tartalmazó réteget is találunk, úgy hogy sokszor a fúrás helyének megválasztásától függ hogy az eredmény víz, olaj, vagy gáz.
Készletek:
A kőolaj várhatóan ki fog szorulni az energiapiacról, ugyanis a készletek csökkennek, a felhasználási kereslet pedig egyre nő. Inkább a vegyipari felhasználás fog előtérbe kerülni.
Helyettesíteni alternatív energiaforrásokkal próbálja majd az emberiség.
A kőolaj, más néven ásványolaj egy természetes eredetű termék, amely a Föld szilárd kérgében az élő szervezetek bomlásával és átalakulásával keletkezik. Elhalt tengeri, növényi és állati egysejtű élőlények, planktonok levegőtől elzárt bomlásterméke.
Lelőhelytől függően kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálhatók benne gáznemű és szilárd szénhidrogének, de fő összetevője a folyékony halmazállapotú szénhidrogének. Alkotórészei közé sorolható a kénnel, nitrogénnel és oxigénnel képzett vegyületek.
Fajlagos energiatartalma magas, kitermelése könnyű, szállítható és tárolható. Egyik legfontosabb ásványi erőforrás.
A kőolaj típusai:
Típusa attól függ, hogy milyen szénhidrogén típus a fő alkotóeleme:
- paraffinos (paraffin bázisú)
- nafténes (naftén bázisú)
- aszfalténes (aszfalt bázisú)
- intermediát (átmeneti bázisú)
Származási hely szerint megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West TTexas Intermediate típusokat is, melyek utalnak a minőségre is.
A kőolaj fűtőértéke 10000-11500 kcal/kg, ami 41870-48150 kJ/kg-nak felel meg.
Története:
Az ókorban a föld felszínén, illetve vízkútak fúrása közben fedezték fel. Mezopotámiában gyógyszerként, kozmetikai anyagként, és olajlámpa égőanyagként alkalmazták. Egyiptomban pedig balzsamozás céljából is felhasználták. A középkorban már tengeri csatákban használták a bizánciak és a velenceiek. A 19. századig a természetben előfordult kőolajat kocsikenőcsként,gyógyszerként és világításra használták.
Magyarországon Winterl Jakab vegytantanár vizsgálta először 1788-ban. Párlatokra bontotta a muraközi kőolajat. Az olaj szó 1309-ben jelent meg először a magyar nyelvben.
Eredete:
Eredete nem egyértelműen meghatározható.
Egyesek szerint a kőolaj nem biológiai folyamat eredménye, hanem a Föld keletkezése idején képződött lerakódásokból származik és szivárog a felszín felé. Ezt az elméletet vallja többek között: Lomonoszov, orosz tudós, Mengyelejev, Marcellin Bertholet, illetve Nyikolaj Alekszandrovics Kudrjavcev. Utóbbitól ered a nem biogén elmélet megfogalmazása is. Megvizsgálta a kanadai athabaszkai kátrányhomok olajlerakodásait és kizártnak tartotta, hogy ilyen nagy mennyiségű olajlerakódás biológiai folyamat következménye lehet.
Ezzel ellentétben a biogén elméletet a következő tények alapján állították:
A kőolaj ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint amiket a szerves vegyületek és élőlények. Ilyen a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor. Más arányban tartalmazzák azonban a szerves vegyületek és a kőolaj. Megtalálhatóak a kőolajban az elhalt élőlények maradványai, valamint azonos a nyomelemek és a szén izotópjainak a koncentrációja.
A kőolaj lelőhelye:
Egy szénhidrogénmező 1-2 millió év alatt alakul ki. 600-700 méter magas üledékréteg vastagságot kell elérjen. Nagy szénhidrogéntelepek olyan helyeken találhatóak, ahol a kéregmozgás csekély, így a kőolajcsapdák hosszú élettartamot érhetnek el. Ilyen helyek a nagy szárazföldi táblák üledék rétegei, melyek hegységrendszerek üledékes előtereiben találhatóak.
A Föld kőolajkészletének 70%-a Texas, Venezuela, Karib-tenger, Közel-Kelet, Kaszpi-tenger, Közép-Ázsia, Dél-Kína, Indokína, Indonézia területein található. Ezt az eredményezte, hogy egyenlőtlenül oszlott meg az üledékképződés a Földön a földrészek kialakulása idején fellépő lemeztektonikai mozgások alkalmával.
Kőolajcsapda:
A kőolaj a keletkezési helyétől általában elvándorol. Azok a geológiai készletek hasznosíthatóak, amelyekben az olaj nagy koncentrációban van jelen. A felhalmozáshoz megfelelő geológiai alakzat szükséges. Ez nevezzük kőolajcsapdának.
Ez a következőképpen néz ki:
- nagy áteresztőképességű (permeabilitású)kőzetet egy nem áteresztő réteg határol felülről
- a nagy áteresztőképességű kőzet lehet homok, szemcsés mészkő, vagy dolomit. Minél repedezettebb, lukacsosabb annál alkalmasabb. Az üres tér az össztérfogatnak 25-40%-a a gyakorlatban.
- dóm alakú (antiklináris) terület, hogy az olaj ne vándorolhasson, hanem halmozódjon
A csapdában általában az olajtartalmú réteg alatt egy vizet, felette pedig egy gázt tartalmazó réteget is találunk, úgy hogy sokszor a fúrás helyének megválasztásától függ, hogy az eredmény víz, olaj, vagy gáz.
Készletek:
A kőolaj várhatóan ki fog szorulni az energiapiacról, ugyanis a készletek csökkennek, a felhasználási kereslet pedig egyre nő. Inkább a vegyipari felhasználás fog előtérbe kerülni.
Helyettesíteni alternatív energiaforrásokkal próbálja majd az emberiség.
