Kruspér István metrológus, geodéta, geofizikus, az MTA rendes, majd tiszteletbeli tagja.
1818. január 25-én született Miskolcon. Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, majd először jogot tanult Késmárkon, ezt követően 1841-44-ig a Bécsi Műszaki Intézetben tanult, és ott szerzett mérnöki oklevelet.
1847-ig itt oktatott tanársegédként, majd ez év októberében optikai és finommechanikai műhelyt nyitott, ahol szemüvegeket és látszerészeti eszközöket forgalmazott.
1850-től 1867-ig a József Ipartanodában, a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében tanított.
1867-től nyugdíjba vonulásáig az egyetem geodézia tanszék vezetője volt. Ezalatt a mérőgyakorlatokat négy napos terepgyakorlaton sajátíthatták el a hallgatók Visegrádon. Ő írta az első magyar nyelvű kézikönyvet ezzel kapcsolatban „Földmértan” címmel. Ez egyetemi tankönyvként szolgált 30 évig.
Központi tudományága a geodézia volt, de más területeken is ért el sikereket. 1869-71 között ő készítette Pest felmérésének feltételeit, és ellenőrizte a városmérés kivitelét.
Élete során már meglévő eszközöket fejlesztett, valamint új mérőeszközöket is készített. A Kruspér-féle „új lejtmérő” szintező műszert az 1878-as párizsi világkiállításon ezüstéremmel díjazták.
Ő volt az egyik alapító tagja a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, ők sürgették a méterrendszer alkalmazását.
A metrológia területén is jelentős eredményeket ért el. Rájött, hogy mennyire fontos a mértékegységek szabatos meghatározása, és értékük országos, nemzetközi viszonylatban való ismertetése és rögzítése. A nemzetközi méteregyezmény ügyében ő képviselte hazánkat a tárgyaláson. Tanulmányai német és francia nyelven is megjelentek.
1878-ban az ő kezdeményezésére állították fel a Mértékhitelesítő Bizottságot, ennek 1894-ig a vezetője is volt. 1879-ben a párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottság is a tagjai közé választotta.
1889-ben egy új találmánnyal állt elő, a tömegkomparátorral, amellyel világkiállítási díjat is nyert.
Számos kitüntetést kapott élete során, valamint tagságai is jelezték elismertségét nemzetközi viszonylatban is. A francia Becsületrend tiszti fokozatának kitüntetését is megkapta több külföldi kitüntetés mellett. Birtokosa volt az osztrák Lipót-rend lovagkeresztjének, a Vaskoronarend III. osztályú csillagának, a szerb Takovo-rend keresztjének is. Tudományos eredményei elismeréseként 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1870-ben rendes tagjává választották, majd 1899-ben a tiszteletbeli tagok soraiba emelték. Tagja volt a Magyar Természettudományi Társulatnak, 1867-től alapító tagként részt vett a már említett Magyar Mérnök, és Építész Egylet munkájában, illetve 1879 és 1894 között a Nemzetközi Mértékügyi Bizottság tagja is volt.
Kruspér 1905. július 2-án hunyt el Budapesten.
Képforrás:
1. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Krusp%C3%A9r_Istv%C3%A1n_%281818-1905%29.gif&filetimestamp=20100128172630