Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Lignit
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-10-18 16:46:04
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A [fosszilis tüzelőanyagok] közé tartozik a lignit ([kőolaj], [földgáz], [feketeszén] és [barnaszén]). Fűtőértéke 10-20 MJ/kg közötti.
A lignit a szenesedés legalsó fokán álló fás barnakőszén. A lignit felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legnagyobb különbség az, hogy mivel kicsi az energiatartalma, ezért nem gazdaságos a nagy távolságra történő szállítása, ezért az erőművek közel vannak a lignitbányákhoz.


Legtöbbször külszíni fejtésű a lignit. A külfejtéses bányászat technológiája szerint először el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (iszap, homok, agyag stb.), majd a nyitott bányatérségbe vissza kell tölteni a meddőanyagokat. Ahogy kimerül egy külfejtés, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddőanyagot az előző terület gödrébe töltik. Három évvel megelőzve a bányászandó területen a széntermelést, megkezdődik a terület elővíztelenítése. Ilyenkor a fedő és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képződményekbe vezetik, innen a rétegvizeket a búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. Elsősorban marótárcsás kotrógépekkel dolgoznak, néha azonban merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a meddőtermelésben. A szén jövesztése merítéklétrás és egykanalas kotrógépekkel történik. Ezek a megtermelt anyagot szállítószalagra rakják. A meddőanyag elhelyezését hányórendező berendezések végzik. A kotrógépek, szállítószalagok, hányóképző gépek gépláncokká kapcsolódnak.



A [fosszilis tüzelőanyagok] közé tartozik a lignit ([kőolaj], [földgáz], [feketeszén] és [barnaszén]). Fűtőértéke 10-20 MJ/kg közötti.
A lignit a szenesedés legalsó fokán álló fás barnakőszén. A lignit felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legnagyobb különbség az, hogy mivel kicsi az energiatartalma, ezért nem gazdaságos a nagy távolságra történő szállítása, ezért az erőművek közel vannak a lignitbányákhoz.


Legtöbbször külszíni fejtésű a lignit. A külfejtéses bányászat technológiája szerint először el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (iszap, homok, agyag stb.), majd a nyitott bányatérségbe vissza kell tölteni a meddőanyagokat. Ahogy kimerül egy külfejtés, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddőanyagot az előző terület gödrébe töltik. Három évvel megelőzve a bányászandó területen a széntermelést, megkezdődik a terület elővíztelenítése. Ilyenkor a fedő és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képződményekbe vezetik, innen a rétegvizeket a búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. Elsősorban marótárcsás kotrógépekkel dolgoznak, néha azonban merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a meddőtermelésben. A szén jövesztése merítéklétrás és egykanalas kotrógépekkel történik. Ezek a megtermelt anyagot szállítószalagra rakják. A meddőanyag elhelyezését hányórendező berendezések végzik. A kotrógépek, szállítószalagok, hányóképző gépek gépláncokká kapcsolódnak.



3300 millió tonnát tesz ki Magyarország szénvagyona, ennek többsége lignit. A jelenlegi kitermelési ütemmel a készletek évszázadokig elegendőek lehetnek, ugyanis az éves kitermelés 9-10 millió tonna (amiből 8 millió tonna a lignit).
A szén jelentősége az 1970-es évek második felében folyamatosan csökken a primerenergia- ellátásban és a villamosenergia-termelésben. Ugyanekkor a lignit részaránya jelentősen növekedett: 2007-ben a termelt villamos energia 15 %-át állították elő lignitalapon.


Hazánkban Várpalotán, Visontán és Hidason vannak jelentős lignittelepek. Gazdasági jelentősége egyre inkább nő. A lignittel valófűzés sokkal olcsóbb, mint – a lakosság egy részének megfizethetetlen – gáz, vagy a tűzifa. Egyre jobban nő a kereslet a lignitbányákban, a lakosság számára értékesíthető lignit után.


A szén jelentősége az 1970-es évek második felében folyamatosan csökken a primerenergia- ellátásban és a villamosenergia-termelésben. Ugyanekkor a lignit részaránya jelentősen növekedett: 2007-ben a termelt villamos energia 15 %-át állították elő lignitalapon.


Hazánkban Várpalotán, Visontán és Hidason vannak jelentős lignittelepek. Gazdasági jelentősége egyre inkább nő. A lignittel valófűzés sokkal olcsóbb, mint – a lakosság egy részének megfizethetetlen – gáz, vagy a tűzifa. Egyre jobban nő a kereslet a lignitbányákban, a lakosság számára értékesíthető lignit után.
 







Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink