Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino (Olaszország), 1906. szeptember 5.)
osztrák fizikus és filozófus
Forrás : Wikipédia
A Boltzmann-állandó, a Maxwell-Boltzmann-eloszlás, a Boltzmann-tényező, a Boltzmann-féle transzportegyenlet és a Stefan-Boltzmann törvény is az ő nevét viseli.
Ludwig Eduard Boltzmann Bécsben születtet német apától és salzburgi illetőségű anyától.
Boltzmann Linzben folytatta középiskolai tanulmányait, majd az érettségi után 1863-ban a Bécsi Egyetemen tanult. Tanította többek között Petzval József , Andreas von Ettinghausen és Josef Stefan is.
1866-ban szerezte meg doktorátusi címét a Bécsi Egyetemen, kinetikus gázelmélet témakörében.
1867-től asszisztensként dolgozott.
1869-ben kinevezték a grazi egyetem matematikai fizika professzorának.
1876-ban a kísérleti fizikai intézet vezetője lesz Grazban, itt kötött házasságot későbbi gyermekeinek édesanyjával. Ekkoriban alakította ki a természet statisztikus leírására vonatkozó elméletének alapjait is.
Számos fiatal tehetség kereste fel a tudóst, hogy had tanuljon tőle.
1885-ben a Császári Tudományos Akadémia tagjának választják, majd az egyetem rektora és udvari tanácsos lett.
1890-ben a Müncheni Egyetem elméleti fizika professzora.
1893-ban a bécsi egyetem Elméleti Fizika Intézetének vezetője.
1900-ban a lipcsei egyetemen tanít.
Utolsó éveiben gyakran betegeskedett, látása gyengült, írás és olvasásképtelen lett . Depresszív hajlamú volt, emellett asztma és erős fejfájás is kínozta, míg ezek együttesen öngyilkosságához vezettek.