Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Luigi Galvani
Verzió: 3  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-03-17 14:40:55
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Luigi Galvani olasz fiziológus, orvos, az elektromosságtan egyik megalapozója.

 



 

(Forrás: Wikipedia)

 

1737. szeptember 9-én született Bolognában.
Előbb teológiát tanult, majd családi nyomásra az orvosi kart is elvégezte. 1762-től anatómiát tanított, 1768-ban a gyakorlati orvostudomány professzorává nevezték ki, ám Galvani inkább a bonctermet választotta a katedra helyett.1782-ben a szülészeti tanszék élére került.


1764-ben vette feleségül a Bolognai Tudományos Akadémia professzorának lányát, Lucia Galleazzit, aki bölcs és nemes szellemű társa volt a nagy tudósnak, Galvani kísérleteinél is sokat segédkezett. Felesége 1790. június 30-án hunyt el. 

 

Galvani anatómiaprofesszorként lett figyelmes a békacombideg különös tulajdonságaira. Egyik tanítványa hívta fel a figyelmét arra, hogy a béka preparálása közben a kés érintésére a békacomb összerándult, ha egy másik fémmel a gerincvelőhöz értek. Még erősebb volt ez a hatás, ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek, s a béka egy földelt asztallapon feküdt.    
 

Kísérletképpen a békacombokat szabadban kifeszített acéldróthoz kötözte, ám itt a combizmok véletlenszerűen húzódtak össze. Később laboratóriumban végzett kísérletet úgy, hogy a békatetem vaslemezen feküdt, s a tetemen átszúrt rézkampót a vashoz érintette: az izmok mindannyiszor összehúzódtak. Galvani azt hitte, hogy felfedezte az állati elektromosságot, s úgy magyarázta, hogy az idegeket és az izmokat ellentétes elektromosság tölti fel, s ezek kisülése okozza a rándulást.


Felismerését közzétette 1791-ben Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról címmel, ami nagy vihart kavart az akkori tudományos életben.


Galvani kortársa, [Alessandro Volta] 1792-ben ismerte fel, hogy a villamosság létrejöttében a fémeknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Ő jött rá, hogy áram akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk, s Galvani iránti tiszteletből a jelenséget galvanizmusnak nevezte el. Mindkettejüknek igaza volt félig: Galvaninak abban, hogy az izomösszehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen elutasította a villamosság állati eredetét. A viták elől Galvani visszahúzódott, sebészként és tanárként dolgozott tovább.

Galvani kortársa, [Alessandro Guiseppe Antonio Anastasio Volta] 1792-ben ismerte fel, hogy a villamosság létrejöttében a fémeknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Ő jött rá, hogy áram akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk, s Galvani iránti tiszteletből a jelenséget galvanizmusnak nevezte el. Mindkettejüknek igaza volt félig: Galvaninak abban, hogy az izomösszehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen elutasította a villamosság állati eredetét. A viták elől Galvani visszahúzódott, sebészként és tanárként dolgozott tovább.

 

1796. június 19-én Bonaparte Napóleon csapatai elfoglalták Bolognát, s a tolentói béke következményeképpen a pápai állam nemcsak a várost, hanem egész Romagna tartományt elvesztette. Miután megalakult a Cisalpin Köztársaság, 1798. március 26-án Bolognában kihirdették, hogy minden állami tisztviselőnek hűségesküt kell tennie az új rendszer felé. Erre azonban Galvani a katolikus egyházellenes kormány miatt nem volt hajlandó. Ezért elbocsátották katedrájáról, kizárták az egyetemről és minden jövedelmétől megfosztották. A történtek nagy közfelháborodást okoztak, ekkor a politikusok visszakoztak, s újból felajánlották Galvaninak a professzori címet eskü nélkül is, de a tudós ezt nem fogadta el.

 

Galvani nevéből számos villamossági kifejezés ered: a galvanizálás a fémek bevonását jelenti más fémmel, elektromos úton; a galvanoplasztika fémtárgyak előállítása hasonló módon; a galvánelem első- és másodrendű vezetők együttese, mely zárt körben elektromos áramot ad; a galvanométer mágneses hatás alapján méri az áram erősségét; a galvanoterápia elektromos árammal juttatja a beteg szervezetbe a gyógyhatású anyagokat. Galvani neve összenőtt az elektromossággal, munkássága nyitotta meg az utat az izom- és idegfiziológia kutatása s az elektrofiziológia tudománya felé is.

 

Szülőházában halt meg 1798. december 4-én, 61 éves korában.
 


Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink