Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Michael Faraday
Verzió: 4  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-12-16 17:19:42
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

 

 Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektrotechnika nagy alakja.

 

 1791. szeptember 22-én született Newington Butts-ban. Apja kovácsmester volt, azonban Faraday gyenge fizikuma miatt ezt nem folytatta. 13 évesen beállt egyik rokonukhoz, könyvkötőmester inasnak. Itt a munka mellett sokat tanulhatott a kötésre váró könyvekből, és ezek hatására készítette el első önálló kísérleteit. Az Angol Királyi Tudományos Társaság volt a fő megrendelő a könyvkötéseknél. 22 éves koráig dolgozott könyvkötőként, amikor a Társaság akkori elnöke felfigyelt rá, mert Faraday benne felejtette a jegyzeteit az egyik könyvben, ez által fény derült tudományos érdeklődésére.

 

Így H. Davy nagynevű angol kémikus maga mellé vette, Faraday pedig lelkesedéssel segédkezett mestere kísérleteinél.

Faraday sokáig foglalkozott a gázok cseppfolyósításának vizsgálatával, és 1825-ben fedezte fel a benzolt. Ez után az elektrotechnikával foglalkozott. 1831-ben egy következetesen végrehajtott kísérletsorozat eredményeképp ismerte fel az elektromágneses indukciót.

Máig az elektrotechnikai kutatások egyik legnagyobb egyéniségének tartják. Az ő nevéhez fűződik a villamos és mágneses, valamint a mágneses erőtér erővonalakkal való leírása, illetve lefektette az elektrolízis alaptörvényeit is. Az indukció gyakorlati alkalmazásával lehetővé vált a [dinamó]k, a [generátor]ok, [transzformátor]ok stb. kialakítását.
 

 

 

 

 

1827-ben a londoni Royal Institution kémia tanára lett, 1824-ben a Royal Society, majd 1844-ben pedig a párizsi akadémia tagja lett.

1867. augusztus 25-én hunyt el Hampton Court-ben.

Faraday törvényei:

I.              Az elektrolízis során az elektródfolyamatban képződő anyag tömege arányos az elektrolizáló áram erősségének és az időnek a szorzatával, vagyis az áthaladt elektromos töltésmennyiséggel.

II.            II. Az elektrolizáló cellán áthaladt töltés és az elektródreakcióban résztvevő elektronok anyagmennyisége arányos egymással. E kettő hányadosa a Faraday-állandóval egyenlő, értéke 9, 65×10000 C/ mol.

Megjelent továbbá egy könyve, amely magyarul is olvasható: Miről beszél a gyertya lángja? címmel.


 

 Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektrotechnika nagy alakja.

 

 1791. szeptember 22-én született Newington Butts-ban. Apja kovácsmester volt, azonban Faraday gyenge fizikuma miatt ezt nem folytatta. 13 évesen beállt egyik rokonukhoz, könyvkötőmester inasnak. Itt a munka mellett sokat tanulhatott a kötésre váró könyvekből, és ezek hatására készítette el első önálló kísérleteit. Az Angol Királyi Tudományos Társaság volt a fő megrendelő a könyvkötéseknél. 22 éves koráig dolgozott könyvkötőként, amikor a Társaság akkori elnöke felfigyelt rá, mert Faraday benne felejtette a jegyzeteit az egyik könyvben, ez által fény derült tudományos érdeklődésére.

 

Így H. Davy nagynevű angol kémikus maga mellé vette, Faraday pedig lelkesedéssel segédkezett mestere kísérleteinél.

Faraday sokáig foglalkozott a gázok cseppfolyósításának vizsgálatával, és 1825-ben fedezte fel a benzolt. Ez után az elektrotechnikával foglalkozott. 1831-ben egy következetesen végrehajtott kísérletsorozat eredményeképp ismerte fel az elektromágneses indukciót.

Máig az elektrotechnikai kutatások egyik legnagyobb egyéniségének tartják. Az ő nevéhez fűződik a villamos és mágneses, valamint a mágneses erőtér erővonalakkal való leírása, illetve lefektette az elektrolízis alaptörvényeit is. Az indukció gyakorlati alkalmazásával lehetővé vált a [dinamó]k, a [generátor]ok, [transzformátor]ok stb. kialakítását.
 

 

 

 

 

1827-ben a londoni Royal Institution kémia tanára lett, 1824-ben a Royal Society, majd 1844-ben pedig a párizsi akadémia tagja lett.

  1867. augusztus 25-én hunyt el Hampton Courtban.

Faraday törvényei:

I.              Az elektrolízis során az elektródfolyamatban képződő anyag tömege arányos az elektrolizáló áram erősségének és az időnek a szorzatával, vagyis az áthaladt elektromos töltésmennyiséggel.

II.            II. Az elektrolizáló cellán áthaladt töltés és az elektródreakcióban résztvevő elektronok anyagmennyisége arányos egymással. E kettő hányadosa a Faraday-állandóval egyenlő, értéke 9, 65×10000 C/ mol.

Megjelent továbbá egy könyve, amely magyarul is olvasható: Miről beszél a gyertya lángja? címmel.

 







Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink