Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Mikola Sándor
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-02-25 16:05:01
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

 (Felsőpetróc, 1871. április 16.- Nagykanizsa, 1945. október 1.) kísérleti fizikus, matematika- és fizikatanár, igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

 

·         Fizikusként a dialektumok polarizálásával foglalkozott, nevét viseli az egyenes vonalú egyenletes mozgás bemutatására a gyakran használt, Mikola-csőnek elnevezett eszköz. Tanárként szerepe jelentős, több nemzetközi hírű tudós, így Wigner Jenő és Neumann János is tanítványai voltak. Jelentős tankönyvírói és módszertani munkássága is.

·         Elemi iskoláit Körtvélyesen végezte.

·         A soproni evangélikus líceumban érettségizett 1891-ben.

·         1891-ben beiratkozott a budapesti Tudományegyetemre, bölcsészeti karán szerzett tanári diplomát matematikából és fizikából.

·         1895-ben már publikálta első cikkét a Társulat lapjának Physikai Szemle rovatában.

·         1897 május3.-tól nyugdíjazásáig a budapesti fasori evangélikus gimnáziumban tanított számtant, mértant, szépírást. 

·         1898-tól kinevezett rendes tanárként töretlen lelkesedéssel foglalkozott a tanulóifjúsággal. A gellérthegyi helyszínrajzolásokat az esti kirándulások követték, amelyek célja a csillagképek megismerése volt.

·         1916-ban a Mathematikai és Physikai Társulat (mai jogutódai a Bolyai jános Matematikai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat) titkára lett, tisztségét 1923-ig viselte.

·         1928-tól 1935-ig ő volt az iskola igazgatója, majd 1933-ban tankerületi főigazgatói címet kap.

·         Sokat foglalkozott a matematika és a fizika tanításának metodikájával.

·         Fizikából a tanulókísérletekre építő, felfedeztető tanítás híve volt. Szenvedélyesen kísérletezett ő maga is, sikerült permanens dipolmomentumú elektrétet előállítania.

·         1922-ben az MTA levelező tagjává, 1941-ben az MTA rendes tagjává választották.

·         Ismeretterjesztő cikkei a Középiskolai Matematikai (és Fizikai) Lapokban, az Urániában és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Behatóan foglalkozott a fizika ismeretelméleti kérdéseivel is.

·         Ma már középiskolai fizikaverseny és a kísérleti fizika oktatásában kiváló tanárok számára évente kiadott díj őrzi emlékét.






Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink