Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A műanyagok olyan óriásmolekulájú anyagok, amelyeket mesterséges úton a természetben fellelhető makromolekuláris anyagok kémiai átalakításával vagy kis molekulájú anyagok polimeresítésével készítenek. A műanyagok jól tervezhető, könnyen kialakítható tulajdonságaik, valamint alacsony előállítási költségük miatt jelen vannak életünk minden területén a háztartásoktól az űrkutatásig, felhasználásuk, alkalmazásuk folyamatosan növekszik

Műanyagok csoportosítása több szempont szerint történhet.

  • Hővel való kapcsolat alapján (ez alapvetően fontos a megmunkálás, valamint a felhasználhatóság szempontjából is)
    • Hőre lágyuló (termoplaszt)
    • Hőre keményedő (duroplaszt, termoreakt)
  • Eredet szerint:
    • Természetes makromolekulájú anyagok átalakítása
      • Növényi eredetű
      • Állati eredetű
    • Szintetikus anyagok
      • Lépcsős polimerizáció
      • Láncpolimerizáció

A műanyagok leggyakrabban használt típusai:

  • Hőre lágyuló műanyagok
    • Polivinil-klorid (PVC)
    • Polietilén (PE)
    • Polipropilén (PP)
    • Polisztirol (PS)
    • Ütésálló polisztirol (HIPS)
    • Akrilnitril butadién sztirol (ABS)
    • Poli(etilén-tereftalát) (PET)
    • Poliamid (PA)
    • Poliuretán (PU)
    • Polikarbonát (PC)
    • Polivinilidén-klorid (PVDC)
  • Hőre keményedő műanyagok
    • Poliuretán (PUR)
    • Polikarbamid (PU)
    • Szilikongyanta
    • Telítetlen poliészter (UP)
    • Vinilészter
    • Epoxigyanta
    • Fenoplaszt
    • Aminoplasztok (UF, MF, UMF)
    • Melamin-formaldehid gyanta (MF)

A műanyagok számos előnyük mellett néhány több környezetkárosító tulajdonsággal is bírnak. Ezek egyik legfontosabbja, hogy a hulladékként megjelenő műanyagok általi környezetterhelés. Ugyan a műanyagok mivel szerves anyagból készülnek idővel lebomlana, ám bomlási idejük elérheti akár az 1000 évet is. Környezetvédelmi szempontból fontossá vált tehát, hogy a szokásos módon kommunális hulladékok között elhelyezve lebomlási idejük ne haladja meg a többi hulladék lebomlási idejét. A másik fontos szempont, hogy hulladékégetőkben megsemmisítve a korábbi anyagokkal szemben égetés során ne bocsássanak ki mérgező gázokat. A legfrissebb kutatások eredményeképpen hulladékként leginkább megjelenő műanyagok, a csomagolóanyagok már biológiailag lebomló anyagból is készülhetnek, melyek használata mind nagyobb ütemben terjed.


A szócikkhez társított címkék:
műanyag




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia