Színtelen, szagtalan, ízetlen vízben oldódó gázok, melyek a periódusos rendszer VIII. főcsoportjába tartozó elemek. Mivel elektronhéjaik telítettek, igen kevéssé reakcióképesek, illetve normál körülmények között inaktívak (Innen ered a nemesgáz elnevezés), csak néhány vegyületük ismert. Egyatomos molekulákat alkotnak.
Nemesgázok és alkalmazási területeik:
- Hélium (He)
A periódusos rendszer második eleme. A világegyetemben a hidrogén után a második leggyakoribb elem, légköri nyomáson nincs szilárd halmazállapota. Használják többek között védőgázként hegesztéstechnikában, mélytengeri búvárok légzőkészülékében nitrogén helyettesítésére, orvosi célokra, hűtőanyagként, léggömbök töltésére, élelmiszeriparban csomagológázként. - Neon (Ne)
A periódusos rendszer tizedik eleme. A világegyetem harmadik leggyakoribb eleme, a földi légkör 0,0002%-át teszi ki. Gázkisüléses csövek (neoncsövek) alkotóeleme, de használják hűtéstechnikában is. - Argon, (Ar)
A periódusos rendszer 18. eleme. A légkörben leggyakrabban előforduló nemesgáz, annak harmadik leggyakoribb eleme (9,3 liter/m3). Használják védőgázként hegesztéstechnikában, valamint színes fénycsövek töltésére, lézerek tölrétére, élelmiszeripari csomagológázként. - Kripton (Kr)
A periódusos rendszer 36. eleme. A légkör egyik legritkábban előforduló gáza (0,0001%). Főként izzólámpák, illetve zöldeskék fénycsövek töltőgázaként használják. - Xenon (Xe)
A periódusos rendszer 54. eleme. Földi előfordulása igen ritka, a légkör csupán 0,000009%-át alkotja. Gázkisüléses csövekben, önállóan izzólámpák töltésére, illetve úgynevezett reaktorméregként használják. A nemesgázok közül a leginkább reakcióképes. - Radon (Rn)
A periódusos rendszer 86. eleme. A legnehezebb nemesgáz, mely radioaktivtása miatt belélegezve egészségkárosító hatású. A föld egyik legritkább eleme, radioaktív kőzetek közelében található csupán meg a levegőben. A természetes radioaktív lebomlás következtében folyamatosan keletkezik. Vegyületeit a gyógyászat sugárterápiás kezelések során használja.