Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 Színtelen, szagtalan, ízetlen vízben oldódó gázok, melyek a periódusos rendszer VIII. főcsoportjába tartozó elemek. Mivel elektronhéjaik telítettek, igen kevéssé reakcióképesek, illetve normál körülmények között inaktívak (Innen ered a nemesgáz elnevezés),  csak néhány vegyületük ismert. Egyatomos molekulákat alkotnak.

Nemesgázok és alkalmazási területeik:

  • Hélium (He)
    A periódusos rendszer második eleme. A világegyetemben a hidrogén után a második leggyakoribb elem, légköri nyomáson nincs szilárd halmazállapota. Használják többek között védőgázként hegesztéstechnikában, mélytengeri búvárok légzőkészülékében nitrogén helyettesítésére, orvosi célokra, hűtőanyagként, léggömbök töltésére, élelmiszeriparban csomagológázként.
  • Neon (Ne)
    A periódusos rendszer tizedik eleme. A világegyetem harmadik leggyakoribb eleme, a földi légkör 0,0002%-át teszi ki. Gázkisüléses csövek (neoncsövek) alkotóeleme, de használják hűtéstechnikában is.
  • Argon, (Ar)
    A periódusos rendszer 18. eleme. A légkörben leggyakrabban előforduló nemesgáz, annak harmadik leggyakoribb eleme (9,3 liter/m3). Használják védőgázként hegesztéstechnikában, valamint színes fénycsövek töltésére, lézerek tölrétére, élelmiszeripari csomagológázként.
  • Kripton (Kr)
    A periódusos rendszer 36. eleme. A légkör egyik legritkábban előforduló gáza (0,0001%). Főként izzólámpák, illetve zöldeskék fénycsövek töltőgázaként használják.
  • Xenon (Xe) 
    A periódusos rendszer 54. eleme. Földi előfordulása igen ritka, a légkör csupán 0,000009%-át alkotja. Gázkisüléses csövekben, önállóan izzólámpák töltésére, illetve úgynevezett reaktorméregként használják. A nemesgázok közül a leginkább reakcióképes.
  • Radon (Rn)
    A periódusos rendszer 86. eleme. A legnehezebb nemesgáz, mely radioaktivtása miatt belélegezve egészségkárosító hatású. A föld egyik legritkább eleme, radioaktív kőzetek közelében található csupán meg a levegőben. A természetes radioaktív lebomlás következtében folyamatosan keletkezik. Vegyületeit a gyógyászat sugárterápiás kezelések során használja.


A szócikkhez társított címkék:
nemesgáz




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia