Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Neumann János
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-06-16 10:59:32
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

 Neumann János matematikus volt, az elektronikus számítógép egyik alkotója.

 
 
1903. december 28-án született Budapesten. Jómódú családból származott, családi körben sokat beszélgettek nem csupán tudományról, hanem zenéről, színházról, irodalomról is. Már fiatalon németül és franciául tanult. Ezek mellé később megtanulta a latint és az ógörögöt is, ez mutatta kortársait meghaladó képességeit. Fotografikus memóriája volt, és fejszámolásban is nagyon tehetséges volt, ez felnőtt korára a védjegyévé is vált.
 
Középiskolai tanulmányait az Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban végezte. Majd 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol szintén matematikát tanult. 1923-ban Zürichbe ment, hogy vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte meg, egy évvel később pedig matematikából doktorált Budapesten.
 
1930-ben meghívták a Princeton-ra, az Egyesült Államokba vendégprofesszornak. Itt később John von Neumann néven professzor lett. A második világháború idején bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Részt vett az első atombomba előállításával kapcsolatos titkos munkálatokban. Ezeknél a kísérleteknél már olyan bonyolult matematikai összefüggésekhez jutott, amelyek már nem voltak megoldhatók a klasszikus módszerekkel. Ekkor kezdett el érdeklődni a nagysebességű elektronikus számítások felé.
 
Kiemelkedő érdemeket szerzett az elektronikus számítógépek logikai tervezésében. Neumann elvként emlegetjük, amit megalkotott. Gondolatának alapja, a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás-rendszer. 1944-ben ő irányította az első olyan számítógépet, amely a memóriájában tárolja a programot is (EDVAC), ezt 1952-ben helyezték üzembe. Ennek a számítógépnek a terve, és az ő továbbfejlesztési elmélete alapján készülnek a mai számítógépek is, ez nagy tekintélyt adott neki az egész világon. 
 
Pályafutása kezdetén foglalkozott halmazelmélettel, matematikai logikával, kvantumelmélettel és a matematika alapjaival. Nevéhez főződik:
 
a halmazelmélet egzakt megalapozása
ergódelelméletben jelentős eredményeket ért el
a folytonos geometria elméletét is kifejlesztette
játékelmélet megteremtése (Morgensternnel, 1928-ban)
a pókert a játékelmélet alapján fogalmazták meg
szerkesztője volt az Annals of Mathematics (Princeton), és a Compositio Mathematica (Amsterdam) tudományos folyóiratokban.
 
Tagja, illetve díszdoktora volt számos tudományos akadémiának és társaságnak. Tudománypolitikai kérdésekkel is foglalkozott, kifejtett nézeteket is a tudományos és technikai fejlődés filozófiai és morális problémáiról.
 
1957. február 8-án hunyt el Washington D. C.-ben.
 
Képforrás:
1. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg&filetimestamp=20041104122452
 






Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink