Szócikk változásai

Szócikk neve: Nyílászárók
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-10-23 09:46:18
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Nyílászárók (ajtók és kapuk, ablakok, üvegszerkezetek, árnyékoló szerkezetek)

Egy épület azon nyílásait zárják el a nyílászáró szerkezetek, amelyek a közlekedés, a szellőzés és a természetes világítás céljából a falakban vannak kialakítva. Ezek tehát az ajtók, kapuk, ablakszerkezetek, kirakatok, üvegezett falak és egyéb üvegszerkezetek.

Többségük részben vagy egészben nyitható. Általában két részből állnak a tok-, és a szárnyszerkezetből. A szárny tartása és a megfelelő ütközés, záródás biztosítása a tok feladata. A vastagabb falakba kerülő nyílászárókat a jobb légzárás és nyithatóság, illetve a könnyebb beépítés céljából kávás falnyílásokba helyezik. Káva nélküli megoldásokat is alkalmaznak az úgynevezett iparosodott technológiával épített épületeknél az előregyártott és öntöttfalas szerkezetekhez való egyszerűbb csatlakozás érdekében.
 
Működtetésükhöz és funkcionális használhatóságához vasalatok, szerelvények, üvegezések, felületvédelmi bevonatok szükségesek.
 
Követelmények a nyílászárókkal szemben:

•     tartósság,
•     előnyös esztétikai megjelenés,
•     légzárás, nedvesség, hő-, és hangszigetelés.

Különleges követelmények bizonyos épületek esetén:

•     fokozott hangszigetelési követelmény,
•     fokozott hőszigetelési követelmény,
•     tűz-, gáz-, és szilánkbiztonság,
•     sugárvédelem.

Nyílászáró szerkezetek anyaga:

•     fa,
•     fém (acél, alumínium),
•     vasbeton (ez ritkán),
•     műanyag,
•     kombinált szerkezet (pl. fa és alumínium együttes használata).
•  

Ajtók és kapuk
 
Csoportosításuk:

•     anyaguk szerint létezik fa, acél vagy alumínium, műanyag, vegyes anyagú,
•     működésük szerint van felnyíló, vízszintesen mozgó toló és harmonika, függőlegesen mozgó toló és billenő,
•     ajtószárnyak szerint lehet egyszárnyú, két- vagy többszárnyú,
•     rétegszám szerint pedig lehet egy- és kétrétegű ajtók.

Fontos szempontok az ajtók elhelyezésénél: a nyitott szárny ne akadályozza a forgalmat; az egymáshoz közeleső ajtók ne nyíljanak egymásra; nagyforgalmú helyiségek ajtói kifelé nyíljanak; a helyiségbe úgy nyíljon be a szárny, hogy az ablak felől jövő fény a lábhoz essen.
 
Ablakok
 
Számos funkcióval rendelkeznek az ablakok a térelhatároló funkciójukon kívül.
 
Funkcióik:

•     szigetelni kell káros zajhatások ellen,
•     védelem por, csapadék bejutása, túlzott légcsere és huzathatás ellen,
•     zavartalan kitekintés biztosítása,
•     megfelelő szellőzés, légcsere lehetővé tétele,
•     elegendő természetes fény bebocsátása,
•     a túlzott lehűlés, valamint felmelegedés megakadályozása,
•     szükség esetén a belátást akadályozza,
•     könnyen kezelhető, tisztán tartható legyen,
•     kedvező homlokzati megjelenésű legyen.

Csoportosításuk:

•     működésük szerint lehet: felnyíló, bukó, emelkedő, billenő, forgó, toló (vízszintesen és függőlegesen is),
•     az ablakszárnyak szerkezeti jellege szerint lehet: egyrétegű, egyszeres üvegezésű; egyrétegű, kettős üvegezésű; egyrétegű hőszigetelő üvegezésű; kettős üvegezésű tisztítószárnyas vagy egyesített szárnyas; kétrétegű (külső és belső szárnnyal kialakított); háromrétegű üvegezésű (fokozottan hangszigetelő),

Az ablak tokszerkezetének részei:

•     felső tokrész vagy szemöldök,
•     alsó tokrész vagy könyöklő,
•     függőleges tokszárak,
•     tokosztások (vízszintes vagy függőleges).

Üvegszerkezetek
 
Mivel az üvegnek kedvezőek a tulajdonságai és esztétikus a megjelenése, ezért az építészeti felhasználása széles körű.
 
Ezek közül a leggyakoribb területek a következők:

•     síküvegezések,
•     profilüveg szerkezetek,
•     üvegfedések, felülvilágítók,
•     üvegbeton szerkezetek,
•     üvegtégla falak,
•     összetett üvegportál szerezetek.

Árnyékoló szerkezetek
 
Jelentősen befolyásolja a belső terek hőmérsékletét a nap energiasugárzása. Az üvegfelületen áthaladó napsugarak a helyiség levegőjét és a benne lévő tárgyakat felmelegítik, de ezeknek a hullámhossza megváltozik, és a visszavert sugárzó hője már visszafelé nem tud áthatolni az üvegfelületeken. Ezt a hatást nevezzük [üvegházhatás]nak.
Az árnyékoló szerkezetek a napsugárzás elleni védelmet szolgálják, úgy, hogy ez által ne gátolják a kielégítő nappali világítást, a kitekintést és a helyiségek szellőzését.
Az árnyékoló szerkezetek lehetnek masszív (vasbetonból készült) konzolok, és könnyűfém vagy üveg árnyékvető szerkezetek.