Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Nyomásvesztés csökkenés
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-05-05 11:34:17
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Az üzemi nyomás mértéke az egyik legfontosabb kérdés egy sűrítettlevegő-hálózat kialakítása esetén. Ezt tudnunk kell, ahhoz, hogy kiválaszthassuk a hálózathoz a legmegfelelőbb [kompresszor]t. 

 

Ott kezdődik a [kompresszor] maximum nyomásának a meghatározása, hogy megállapítjuk azt a nyomást, ahol a működő szerszám vagy berendezés 100%-os [teljesítmény]t nyújt. Hozzá kell adni ehhez a nyomáshoz a csővezetékben keletkező nyomásveszteséget. Két területen keletkezhet egy hálózatban nyomásveszteség. Az egyik terület az, ahol a sűrített levegő feldolgozása folyik (szűrő, szárító), a másik pedig a csővezetékrendszer (átmérő, szűkítések, könyökök).
 
Ahhoz, hogy megfelelő legyen a levegőminőség szárítókra és szűrőkre van szükség az előállításhoz. Ezeknél pedig nyomásveszteség alakulhat ki, amit ha nem kezelünk megfelelően, akkor az hatással van a rendszer optimális kihasználására. Éppen ezért, a szűrőkre nyomáskülönbség mérőt szoktak rakni, mert ez jelzi, hogy mikor kell szűrőbetétet cserélni a berendezésen (0,5 bar-os nyomáskülönbségnél cserélni kell a betétet).
 
Ha egy csővezeték rendszerben nem megfelelő egy vezeték keresztmetszete, vagy a túl sok szűkítés van benne, esetleg a vezeték anyagára lerakódott szennyezések miatt, vagy a könyökökben történő nyomásesés miatt nyomásvesztés alakulhat ki. 
 
Úgy kell megválasztani a csővezeték geometriáját, hogy a nyomásesés a felhasználóig ne lépje túl a 0,1 bar értéket. Ennél nagyobb nyomásveszteség esetén jelentősen csökken a teljesítmény, illetve veszélyezteti a rendszer gazdaságosságát. A csővezeték átmérőjét befolyásolja az átáramló levegő mennyisége, a vezetékek hossza, a megengedett nyomásesés és a vezetékbe épített szerelvények száma.  A vezeték elrendezése lehet sugaras vagy körvezeték, valamint a kettő kombinációja.
 
A [kompresszor]ok működtetése közben is kialakulhat nyomásvesztés. Az önállóan szabályozott készülékeknél, amiknél állandó nyomás van kiszabályozva, szükség van határértékekre a szabályozó nyomás alatt és fölött. Ez korlátozza, hogy egy bizonyos definiált területet átlépjenek, ha a rendszer levegőingadozásánál kisebb a [kompresszor] szabályozóterülete. A [kompresszor] be- és kikapcsolására szolgálnak ezek a határértékek. 
 
Nyomásveszteségnél a sűrített levegő hálózatban az alábbi problémák alakulhatnak ki:
 
• Ha a légsűrítő végnyomását 1 bar-ral növelni kell a nyomásveszteség kiegyenlítésére, akkor körülbelül 10%-kal nagyobbak lesznek a hajtási energia költségei.
• A levegő nyomásának csökkenése nagymértékben lecsökkentheti a működtetett gépek és szerszámok teljesítményét.
• Figyelembe kell venni a sűrített levegő csővezetékeknél, hogy a sűrített levegő áramlási sebessége a csővezetékekben 5-10 m/s között legyen. 
• A csőkötések mellett valamennyi csőszerelvény okolható a nyomásveszteségért. Egyenértékű csőhosszban adják meg az egyes csőszerelvények veszteségértékét. 
 
 


Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink