Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A periódusos rendszer a kémiai elemek táblázatos elrendezése.

1869-ben Dimitrij Mengyelejev a róla elnevezett periódusos rendszerről, illetve tábláról lett híres: az orosz kémikus volt az, aki rájött, hogy az egyes elemek atomszámuk és egyéb tulajdonságaik alapján rendszerbe szervezhetők, a hidrogéntől az oxigénen át egészen olyan egzotikumokig, mint az unbiunium.

A periódusos rendszer logikája:

  • az elemeket növekvő rendszám (ez a protonszám, ami megegyezik az elektronok számával) szerint vízszintes sorokba soroljuk;
  • minden vízszintes sor egy adott elektronhéj kiépítésével kezdődik, és annak telítődésével fejeződik be, vagyis a megfelelő nemesgázzal. Egy-egy vízszintes sort periódusnak nevezzük, összesen 7 periódus van, 1 – 7-ig sorszámozva (a periódusos rendszer vízszintes sorában);
  • az egymás alá kerülő elemek oszlopokat alkotnak. Az első oszlopba tartozó elemek külső elektronhéja azonos, ezeket az oszlopokat római számmal I–VIII- ig számozzuk. Minden oszlopba két csoport tartozik, az A és a B csoport.
  • az oszlopokat az alhéjak kiépülése mezőkre osztja, így az alhéjaknak megfelelő mezők léteznek, s mező elemei: He IA IIA oszlopokban (s alhéj épül ki), d mező elemei: összes d oszlop (d alhéj épül ki), f mező: lantanidák (14 elem, 4 f alhéj épül ki), aktinidák (14 elem, 5 f alhéj épül ki);
  • bór-polónium vonal két nagy csoportra oszlik: a vonaltól jobbra nemfémes elemek, a vonaltól balra fémes elemek;
  • a rendszerben a 6. periódustól kezdve kisebb-nagyobb szabálytalanságok vannak, de ezeket majd a fémes elemeknél fogjuk bővebben kifejteni.

Mengyelejev rendszere a kémiai elemeket rendszerezi a növekvő rendszám alapján úgy, hogy a hasonló vegyértékhéjú elemek egymás alá kerülnek.

A vízszintes sorok a periódusok: a periódusok száma megadja az abban a periódusban lévő atomok elektron héjainak a számát.

A függőleges sorok a csoportok:

  • 8 főcsoport 1.A-8.A
  • 8 mellékcsoport 1.B-8.B (a 8.B csoport három oszlopot foglal el).

A főcsoportok száma megadja az abba a csoportba tartozó atomok vegyérték elektronjainak a számát. A legfontosabb csoportok nevet is kaptak:

  • 1.A alkálifémek (kivéve a hidrogén)
  • 2.A alkáliföldfémek
  • 7.A halogének
  • 8.A nemesgázok

A nemesgázok kitüntetett szerepet töltenek be a kémiai elemek között, mivel vegyértékhéjuk telített. Az s2p6 szerkezetet nevezzük nemesgázhéj-szerkezetnek. A bór-asztácium vonal a kémiai elemeket három részre osztja:

  • A vonaltól jobbra a nemfémek
  • A vonaltól balra a fémek (kivéve a hidrogén)
  • A vonal mellett lévő elemek az átmeneti fémek


Fémek:
Li (lítium), Be (berillium), Na (nátrium), Mg (magnézium), K (kálium), Ca (kálcium), Rb (rubídium), Sr (stroncium), Cs (cézium), Ba (bárium), Fr (francium), Ra (rádium), Al (alumínium), Ga (gallium), In (indium), Sn (ón), Tl (tallium), Pb (ólom), Bi (bizmut)

Fél fémek: B (bór), Si (szilícium), Ge (germánium), As (arzén), Sb (antimon), Te (tellúr), Po (polónium), At (asztácium)

Nemfémek: H (hidrogén), C (szén), N (nitrogén), O (oxigén), F (fluor), P (foszfor), S (kén), Cl (klór), Se (szelén), Br (bróm), I (jód)

Nemesgázok: He (hélium), Ne (neon), Ar (argon), Kr (kripton), Xe (xenon), Rn (radon)

Átmeneti fémek: Sc (szkandium), Ti (titán), V (vanádium), Cr (króm), Mn (mangán), Fe (vas), Co (kobalt), Ni (nikkel), Cu (réz), Zn (cink), Y (ittrium), Zr (cirkónium), Nb (nióbium), Mo (molibdén), Tc (technécium), Ru (ruténium), Rh (ródium), Pb (ólom), Ag (ezüst), Cd (kadmium), La (lantán), Hf (hafnium), Ta (tantán), W (wolfran), Re (rénium), Os (Ozmium), Ir (irídium), Pt (platina), Au (arany), Hg (higany), Ac (aktínium), Unp (unnilpencium), Uns (unnilszepcium), Unq (unnilquadium), Unh(unnilhexium).

   

F elemek:
      Lantanidák: Ce (cérium), Pr (prazeodímium), Nd (nióbium), Pm (prométium), Eu (európium), Gd (gadolínium), Tb (terbium), Dy (diszprózium), Ho (holmium), Er (erbium), Tm (túlium), Yb (itterbium), Lu (lutécium).
      Actinidák:   Th (tórium), Pa (protaktínium), U (urán), Np (neptúnium), Pu (plutónium), Am (amerícium), Cm (kűrium), Bk (berkélium), Cf (kalifornium), Es (einsteinium), Fm (fermium), Md (mendelévium), No (nobélium), Lr (laurencium).

 

 

Aktinidák:                   Th, Pa, U, Np, Pu, Am, Cm, Bk, Cf, Es, Fm, Md, No, Lr

Alkálifémek:                Li, Na, K, Rb, Cs, Fr

Alkáliföldfémek:         Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Ra

Alumíniumcsoport:     Al, Sc, Y, La, Ac

Cinkcsoport:                Zn, Cd, Hg

Galliumcsoport:          Ga, In, Tl

Halogéncsoport:          F, Cl, Br, I, At

Lantanidák:                 Ce, Pr, Nd, Pm, Sm, Eu, Gd, Tb, Dy, Ho, Er, Tm, Yb, Lu

Mangáncsoport:          Mn, Tc, Re

Nemesgázok:                He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn

Nitrogéncsoport:          N, P, As, Sb, Bi

Óncsoport:                   Sn, Pb

Oxigéncsoport:            O, S, Se, Te, Po

Platinafémek:               Ru, Rh, Pd, Os, Ir, Pt

Rézcsoport:                  Cu, Ag, Au

Széncsoport:                 C, Si, Ge

Titáncsoport:                Ti, Zr, Hf, Th

Vanádiumcsoport:        V, Nb, Ta, Pa

Vascsoport:                    Fe, Co, Ni

 


A szócikkhez társított címkék:
kémia , periódusos rendszer




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia