Puskás Tivadar mérnök, feltaláló.
1844. szeptember 17-én született Pesten. Felsőbb iskolai tanulmányait Bécsben kezdte, majd a Műegyetemen folytatta, de 1865-ben anyagi nehézségek miatta abba kellett hagynia.
Sokoldalú tehetség volt, nem csak a technikai tárgyakban volt kimagasló, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. A zene segítette első munkájához. 1865-66-ban a Festetics családnak dolgozott, itt kezdhette el az angol nyelv tanulását. 1866 őszén már Londonban élt, itt a német nyelv oktatásával tartotta el magát. A következő évben a Waring Brothers et Eckersly vasútépítő cég alkalmazottja volt – a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó –, tolmács és helyi ismeretekkel rendelkező szaktanácsadó volt az angol építésvezetők mellett. 1872-ben a cég csődbe ment.
1873-ban – elsőként Közép-Európában – utazási irodát nyitott. Az 1873-as bécsi világkiállítás miatt rengeteg embert vártak a városba. A kiállítás ideje alatt kedvezményes vasútjegyeket árusított. A vállalkozása sikeres volt, a félretett pénzéből 1874-ben Amerikába utazott. Itt Colorado mentén földeket vásárolt és aranybányát nyitott. Üzleti ügyben volt Philadelphiában, amikor végleg a műszaki tudományok felé fordult.
1876-ban rövid időre visszatért Európába. Londonban és Bruxellesben távíróhálózat építési vállalkozásba kezdett. Olyan távíróközpont kiépítését tervezte, melynek kapcsolótábláján a város gyárainak és hivatalainak vonalai nem csak a távírdával, de egymással is összekapcsolhatók. Az üzletemberek azonban drágállották az elgondolását. Ekkor hallotta, hogy A. G. Bell bemutatta új találmányát, a telefont. Rájött, hogy nem távirati irodát, hanem telefonközpontot kell teremteni. Pénze, lehetősége azonban nem volt, úgyhogy meggyőzte T. A. Edisont, hogy segítse a munkáját. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgoztak együtt a telefonközpont tervén, amit végül nem szabadalmaztattak.
1877 nyarán Edison európai megbízottja lett. Londonban a fonográf honosításán dolgozott. Kiállításokat, bemutatókat rendezett. Székhelyét 1878-ben Párizsba tette át, ahol az első telefonhálózat és központ építési munkáit irányította.
1879 nyarán hazatér tőkés társakat keresni a budapesti távbeszélő hálózat építésére - sikertelenül. Így saját költségén kezdték meg az építés munkáit, amivel 1881-ben készülnek el. Puskás Tivadar eközben 1879 októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajókísérleteket folytatott, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamosautóján közlekedett.
Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon a nagy szenzáció a fonográf és a villanyvilágítás volt. A párizsi elektromos világítás kiépítésére Puskás részvénytársaságot alapított, s a Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, mely részvénytársaság Puskásnak, vezető szakemberüknek elgondolása szerint a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amin keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. Innen már csak egy lépés volt a telefonhírmondó. Előbb azonban Puskás London elektromos világításán (1882), és a madridi távbeszélő hálózat tervein (1883) dolgozott. Öccse, Ferenc halála (1884. március 22.) után felszámolja vállalkozásait, irodáját és családjával: feleségével és két kislányával hazaköltözik Budapestre.
1884-ben elkezdte vezetni a Budapesti Telefonhálózatot. Mivel ezt az állam nem támogatta, saját vagyonából szereltette fel az első nyilvános állomásokat, fejlesztette a készülékeket és a hálózatot, illetve berendezett újabb három központot. Ez szinte az egész vagyonát felemésztette. Ami maradt, abból 1885-ben aranybányászatba kezdett. Ez nem volt sikeres, ezért meg kellett válnia a telefonvállalat egyharmad részétől 1885 őszén.
1886-ban a Szamos partján olajkutató telepet épített fel. Annak ellenére, hogy mélyfúrásokat végeztetett, mégsem találtak megfelelő mennyiségű olajat. Ez a vállalkozás ismét sikertelennek bizonyult.
Puskás visszaköltözött Budapestre. Itt közben csődbe jutott telefonhálózati cége. A kormány azonban felismerte a telefonban rejlő kihasználatlan lehetőségeket, ezért államosították a hálózatot, és bérbe adták Puskásnak.
Közben Puskás kidolgozta a víz alatti robbantások rendszerét, melyben akkor nem láttak lehetőséget, az utókor viszont ezt a technikát alkalmazta.
1892-ben először az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd később még 18 országban jelentette be Telefonhírmondó szabadalmát „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére” címmel. Ekkor újra sikeresnek volt mondható Európában, és még Amerikában is.
1893. március 16-án Budapesten hunyt el. Üzleti útra indult, ám a Hungária szállóban szívroham vitte el.
Képforrás
1. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Puskast01.jpg&filetimestamp=20041129202642