Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A radioaktivitás felfedezése:

 Antoine Henri Becquerel 1896-ban fedezte fel a radioaktivitást.
·         Az uránérc előzetes besugárzás nélkül is bocsátott ki bizonyos sugarakat, amelyek a fényhez hasonló nyomot hagytak a fényképezőlemezen.

Marie Curie és Pierre Curie:
·         Sugárzó elemek után kutatva fedezték fel, hogy a tórium is sugároz
·         Felfedezték a polóniumot és a rádiumot, amit az uránércből vontak ki.
·         Megfigyelték, hogy az új sugárzás független a sugárzó elem fizikai és kémiai állapotától.
·         Radioaktív sugárzás:előzetes energiaközlés nélkül bekövetkező sugárzás.
 
Ernest Rutherford:
·         A radioaktív anyagból kilépő sugarakat elektromos mezőbe vezette, a sugárzás három összetevőjét figyelte meg.
 
A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív)atommagok bomlásának folyamata. Ez nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt. Radioaktív sugárzás a természetben is előfordul. Mérésére részecskedetektorokat használnak.
 
A sugárzás tulajdonságai: 
·         külső hatás nélkül keletkezik
·          erőssége az elem mennyiségétől függ
·          fizikai és kémiai változások nem befolyásolják
·          kémiai hatása van, megfeketíti a filmet
·          ionizáló hatása van
·          élő sejteket károsítja
·          fluoreszkálást, foszforeszkálást okoz
 
A sugárzás típusai:
·         α-sugárzás: nagy sebességű He 2+- ionokból áll, ionizáló hatása legnagyobb, áthatoló képessége a legkisebb.
·         β-sugárzás: közel fénysebességű elektronokból áll, ionizáló hatása kisebb, áthatoló képessége nagyobb.
·         γ-sugárzás: nagy frekvenciájú elektromágneses hullám,ionizáló hatása legkisebb,áthatoló képessége legnagyobb
 
A sugárzások áthatolóképessége:
·         α: levegőben néhány centiméter
·         β: levegőben néhány méter
·         γ: levegőben néhány száz méter
 

Radioaktív családok:

A radioaktivitás a sugárzó atomok belső átalakulásának következménye.

α-sugárzáskor a rendszám 2-vel, tömegszám 4-gyel csökken.

β-sugárzáskor a rendszám 1-gyel nő, tömegszám nem változik.

A radioaktív elemek családokba sorolhatók, melyben egymást követő bomlások sorozata játszódik le, míg egy stabil izotóp keletkezik.

 

A bomlást leíró fizikai mennyiségek:


 
Aktivitás: időegységre eső bomlások száma. Jele: A, mértékegysége: Bq

 
   
      

 

Felezési idő: az az idő, amely alatt az atommagok fele elbomlik. Jele: T1/2


 

 

 

Bomlástörvény:


A radioaktív bomlás törvénye leírja, hogyan csökken a még nem elbomlott atommagok száma az időben.



N (t) :a t időpillanatban jelenlévő bomlatlan atommagok száma
N (0) : kezdeti bomlatlan atommagok száma

                                                                                                                               

Átlagos élettartam:


A bomlásállandó reciproka.

 


Ezenkívül még többféle aktivitásegységet is bevezethetünk:

·         fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó bomlások száma másodpercenként (Bq/g, Bq/kg stb.),

·         aktivitáskoncentráció: térfogat egységre eső aktivitás (Bq/m3, Bq/l stb.),

·         felületi aktivitás: felületegységre eső aktivitás (Bq/cm2, Bq/m2 stb.).

Például a kálium 40-es izotópjának fajlagos aktivitása 30.4 Bq/g, azaz 1 g tiszta K-40-ben másodpercenként átlagosan 30.4 bomlás történik. A természetes urán fajlagos aktivitása 2.544 Bq/g.

Az aktivitás fogalmának ismeretében érthető a radioaktív hulladékok csoportosítása:

·         kis aktivitású hulladék: 500 000 Bq/kg alatt

·         közepes aktivitású hulladék: 500 000 Bq/kg és 5 000 000 kBq/kg között

·         nagy aktivitású hulladék: 5 000 000 kBq/kg felett.

Az emberi test is tartalmaz természetes radioaktív izotópokat.
Ezek közül a kálium -40 aktivitása a legnagyobb: egy 75 kg-os ember K-40-ből származó aktivitása kb. 7300 Bq, vagyis másodepercenként kb. 7300 darab kálium -40-es atommag bomlik el a szervezetében .


A szócikkhez társított címkék:
radioaktív




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia