Segner János András természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár.
(Forrás: Wikipedia)
1704. október 9-én született Pozsonyban. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Győrben végezte. 1724-ben kezdte meg főiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban, de 1725-ben már a jénai Orvostudományi Egyetemen folytatta. Itt matematikát és fizikát hallgatott.
1730-ban kapta meg orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett el dolgozni. 1735 és 1755 között a Göttingeni Egyetemen tanított fizikát, matematikát és kémiát. Csillagászattal is foglalkozott e közben. Ő hozta létre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát.
1755-től haláláig Halléban fizikát, matematikát és csillagászatot tanított. A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. Tudományos munkássága kiterjedt a fizika, matematika és a kémia területére is.
Azonban Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerék feltalálásával azonosítják. Találmányát a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék, azaz a vízturbina volt. Ezen túl első között igyekezett a legjobb hatásfokot is elérni.
A fizikában legjelentősebb eredménye a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. A matematikában felelevenítette a Cavalieri-elvet, ezt sokáig tévesen róla nevezték el. Bizonyította a Descartes féle előjelszabályt. A kémiában gyakorlati irányt képviselt. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is.
Kitüntetései:
- tagjául választotta a szentpétervári, a berlini és a göttingeni tudományos akadémia, illetve társulat,
- a londoni Királyi Társaságnak is a tagja volt,
- II. Frigyes porosz király kitüntetésekkel halmozta el,
- emlékét híven őrzi külföldi állomáshelyei mellet Debrecen városa is,
- a Hold egyik kráterét is róla nevezték el
Segner János András 1777. október 5-én hunyt el Halléban.