Sir Ernest Rutherford (Nelson, 1871. augusztus 30. – Cambridge, 1937. október 19.)
Nobel-díjas kémikus és fizikus
Ernest Rutherford állami ösztöndíjjal végezte el az egyetemet Új-Zélandon, doktori értekezését a nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámok mágneses hatásáról írta.
Szegény családból származott, így szintén ösztöndíjjal került 1894-ben a Cambridge-i egyetemre.
Ezekben az időkben is az elektromágneses hullámokkal kísérletezett, a világon elsőként áthidalva a nagy távolságot, rádiókapcsolatot létesített 3 km-es hatókörben.
1896-ban új kutatásokba kezdett, amiben megkülönböztette a radioaktív és a röntgensugarakat, és felfedezte a sugárzás két fajtáját: az alfa és a bétasugárzást.
1898-ban tovább kísérletezett, egy évre rá felfedezte a radongázt és a rádium, a polónium és a bizmut számos új radioaktív izotópját.
1900-ban felfedezte a radioaktív bomlás exponenciális törvényét.
1907-ben Manchesterben, majd 1919-től újra Cambridge-ben tanított.
1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott.
1910-ben más fizikusok kísérletei által következtetett az atommag, 1918-ban a proton létezésére, majd megsejtette, hogy kell még lennie még egy részecskének, ez pedig a neutron felfedezését segítette elő.
1931-ben lovagi rangot kapott.
1937-ben tért örök nyugalomra a westminster-apátságban.