A Nap energiája több különböző sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de elsősorban infravörös, ibolyántúli és látható sugárzás a legjellemzőbb. Ezen kívül más frekvenciájú elektromágneses sugárzáskibocsájtás is megfigyelhető, mint például a gammasugárzás, röntgensugárzás, vagy a rádióhullámok.
A Nap sugárzási teljesítményét a belőle másodpercenként kibocsájtott energia összessége adja. Ez 3,86·1026 watt. A teljes mennyiség nem éri el a Földet. A légkör felső részén a mért adat 174 petawatt (1015 watt). Ennek 30%-át elnyelik a felhők, óceánok és a szárazföld. Ez az energia melegíti a közeget, melyben elnyelődik. A hőteljesítmény itt 1,36 kW/m2, amit napállandónak hívunk. A földfelszínen ez megközelítőleg 1 kW/m2. A napállandó változó lehet, ezért szoláris paraméterről beszélhetünk. Függ ugyanis a Wolf-féle relatív számtól (R), ami az évi napfolttevékenység intenzitását mutatja.
Amennyiben a Nap energiája nem melegítené a Földet, az abszolút nulla fok közeli hőmérsékleten stagnálna, ami -273,15 oC.
A Nap körüli gömbhéjat vagyis a kozmikus lakhatósági zónát is a Nap energiája okozza. Ez az a sáv, amiben akkora energia van, ami a víz folyékonyan tartásához szükséges.
A globális felmelegedés ahhoz a jelenséghez köthető, hogy az el nem nyelt napenergia a világűrbe sugárzik vissza. Azonban az emberiség által a légkörbe jutott üvegház hatású gázok csapdába ejtik a visszasugárzó energia egy részét, így a hőmennyiség és a hőmérséklet növekszik.
A napenergia mint megújuló energiaforrás:
A napenergia az egyik legfontosabb és a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiaforrás. Egy óra alatt annyi energia éri el a Földet, mint amennyit az emberiség egész év alatt használna el. Jelenleg ennek a mennyiségnek csupán töredékét hasznosítjuk.