Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 Teller Ede magyar származású, amerikai atomfizikus. Az USA-ban a „hidrogénbomba atyjaként” vált ismertté.

 
Teller Ede
 
1908. január 15-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Mintagimnáziumban végezte, itt is érettségizett 1925-ben. A matematika érdekelte, de atyai nyomásra vegyésznek tanult tovább a Budapesti Műszaki Egyetemen. 
1926. január 2-án hagyta el az országot, főként a hatályban lévő numerus clausus miatt. Karslruhéban kémiát és matematikát tanult. Itt kezdett el érdeklődni a fizika iránt is. 1928 őszén már Lipcsében tanult, itt írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, ezt 1930-ban védte meg.
 
Ezután Göttingenben kapott kutatói állást. Hitler hatalomra jutása után először Dániába ment, majd Teller 1935 augusztusában érkezett az Egyesült Államokba és 1941-ben az állampolgárságot is megkapta. Itt szorosan együtt dolgozott Garnowval, közösen alkották meg a Garnow-Teller tételt, ami a radioaktív bomlás során a szubatomi részecskék tulajdonságait írja le. 1937-ben szintén közös dolgozatban írtak arról, hogy a Nap energiatermelése magfúzión nyugszik alapul. Tehát Teller már ekkor kezdett foglalkozni a magfúzióval.
 
1939-ben német tudósok felfedezték az atommaghasadást. Teller pár kortársával együtt felismerte ennek a veszélyét. 1941-ben bekapcsolódott az amerikai Manhattan-tervbe. Ennek célja az atombomba előállítása volt. A Los Alamos-i laboratóriumba kerül, ahol ki is dolgozzák az első atombombát Oppenheimer vezetésével. 1952-ben ki is próbálták sikeresen az első amerikai hidrogénbombát. Ugyanekkor Teller kezdeményezésére az amerikai Atomenergia Bizottság létrehozta Észak-Kaliforniában a Lawrence Livermore Laboratóriumot, amelynek Teller tanácsadója, igazgatóhelyettese, majd végül igazgatója lett. 
 
Az 1970-es években Teller szorgalmazta a fúziósenergia-kutatásokat. Később az 1980-as években ő kezdeményezte a rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését, ami csillagháború néven vált ismertté. 
 
1975-től a Stanfor Egyetem Hoover Intézetének a kutatója volt, Palo Altóban, Kaliforniában élt.
 
A rendszerváltozás után gyakran járt Magyarországon, 1990-től halálig minden évben hazalátogatott.
 
1962-ben Kennedy elnöktől vehette át a Fermi-díjat munkájának elismeréseként. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet, majd 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteletbeli tagjává.
2003. szeptember 9-én hunyt el Stanfordban, Kaliforniában. 
 
Képforrás:
1. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:EdwardTeller1958.jpg&filetimestamp=20060128161252
 


A szócikkhez társított címkék:
hidrogénbomba , teller ede




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia