Teller Ede magyar származású, amerikai atomfizikus. Az USA-ban a „hidrogénbomba atyjaként” vált ismertté.
1908. január 15-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Mintagimnáziumban végezte, itt is érettségizett 1925-ben. A matematika érdekelte, de atyai nyomásra vegyésznek tanult tovább a Budapesti Műszaki Egyetemen.
1926. január 2-án hagyta el az országot, főként a hatályban lévő numerus clausus miatt. Karslruhéban kémiát és matematikát tanult. Itt kezdett el érdeklődni a fizika iránt is. 1928 őszén már Lipcsében tanult, itt írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, ezt 1930-ban védte meg.
Ezután Göttingenben kapott kutatói állást. Hitler hatalomra jutása után először Dániába ment, majd Teller 1935 augusztusában érkezett az Egyesült Államokba és 1941-ben az állampolgárságot is megkapta. Itt szorosan együtt dolgozott Garnowval, közösen alkották meg a Garnow-Teller tételt, ami a radioaktív bomlás során a szubatomi részecskék tulajdonságait írja le. 1937-ben szintén közös dolgozatban írtak arról, hogy a Nap energiatermelése magfúzión nyugszik alapul. Tehát Teller már ekkor kezdett foglalkozni a magfúzióval.
1939-ben német tudósok felfedezték az atommaghasadást. Teller pár kortársával együtt felismerte ennek a veszélyét. 1941-ben bekapcsolódott az amerikai Manhattan-tervbe. Ennek célja az atombomba előállítása volt. A Los Alamos-i laboratóriumba kerül, ahol ki is dolgozzák az első atombombát Oppenheimer vezetésével. 1952-ben ki is próbálták sikeresen az első amerikai hidrogénbombát. Ugyanekkor Teller kezdeményezésére az amerikai Atomenergia Bizottság létrehozta Észak-Kaliforniában a Lawrence Livermore Laboratóriumot, amelynek Teller tanácsadója, igazgatóhelyettese, majd végül igazgatója lett.
Az 1970-es években Teller szorgalmazta a fúziósenergia-kutatásokat. Később az 1980-as években ő kezdeményezte a rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését, ami csillagháború néven vált ismertté.
1975-től a Stanfor Egyetem Hoover Intézetének a kutatója volt, Palo Altóban, Kaliforniában élt.
A rendszerváltozás után gyakran járt Magyarországon, 1990-től halálig minden évben hazalátogatott.
1962-ben Kennedy elnöktől vehette át a Fermi-díjat munkájának elismeréseként. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet, majd 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteletbeli tagjává.
2003. szeptember 9-én hunyt el Stanfordban, Kaliforniában.
Képforrás:
1. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:EdwardTeller1958.jpg&filetimestamp=20060128161252